Hiller
István szerint az elkövetkező évek legjelentősebb változásait hozza majd
a felsőoktatás új finanszírozási modellje, amely nem direkt módon
történő beavatkozást jelent az intézményi struktúrába.
(Forrás:
MTI)

Pokorni Zoltán több
kategóriából álló állami ösztöndíj létrehozását kezdeményezte a
költségek fedezésére. Erről a jelenlegi és korábbi oktatási miniszter
egy szakmai konferencián beszélt csütörtökön
Budapesten.

Hiller István
hangsúlyozta: nem direkt módon avatkoznak be a felsőoktatási intézményi
struktúrába, az hogy a versenyképességet és a teljesítményt egymáshoz
jobban közelítve alakítják ki az új finanszírozási metódust az
elkövetkező évek legjelentősebb változásait eredményezi majd. Ez
ugyanakkor járhat felsőoktatási intézmények megszűnésével, ha nem jutnak
államilag finanszírozott helyekhez, és a költségtérítéses helyekből nem
tudják fenntartani magukat.

Pokorni
Zoltán állami ösztöndíj létrehozását javasolta a tanácskozáson. Ennek
egyik kategóriájában teljes mértékben fedezné az ösztöndíj a képzés, a
lakhatás és a tankönyvek költségeit. A második kategóriában a képzési
költségeket fedné le a juttatás, s az egyéb költségeket a diákhitel
biztosítaná. A költségtérítéses képzésben a költségtérítést a diákhitel
fedezné, az összes többi költséget a hallgató állná. Az ösztöndíj az
első diplomához járna, s meghatározott minőségi követelményeket kellene
teljesíteni, azaz a diák el is veszíthetné a
juttatást.

A fideszes politikus azt
mondta, hogy az elmúlt másfél évtized tapasztalatai az ellenkezőjét
mutatják annak, mint amit a kormány a fejlesztési részhozzájárulás
bevezetésétől remél. A költségtérítéses képzések színvonala sokszor nem
éri áll az államilag finanszírozott képzésekét.

Hiller István a felsőoktatási integrációra kitérve nem
tartotta helyesnek, hogy az intézmények korábbi 34-es száma mára már
eléri a 73-at, még ha a növekmény többségét az egyházi
intézményalapítások jelentették is.

Kijelentette: a minőségért folytat küzdelmet, a
mennyiségi változások ideje lejárt. Bár a mennyiségi változásokra
szükség volt, de az a minőség rovására ment – mondta. Hozzátéve, a
felsőoktatás globális versenyében csak akkor van esély a sikerre, ha
minőségi fejlesztést, korszerűsítést hajtanak végre. Azzal számolt, hogy
a PPP-konstrukcióban megvalósuló beruházások 2008-2009-re minőségi
változást hoznak a felsőoktatás infrastruktúrájában.

Pokorni Zoltán arról szólt, hogy nem csupán a
jelentkezések aránya bővült az elmúlt időszakban, de jelentősen nőtt az
igény is a felsőoktatás iránt. A társadalom nagy része abban látta a
felemelkedés útját, ha taníttatja gyermekét. Megjegyezte: a hallgatói
létszám ugyan a négyszeresére nőtt, de a kiadott diplomák száma csak a
kétszeresére. Az oktatók száma 17 ezerről 23 ezerre
emelkedett.

A fideszes politikus
szerint előbb-utóbb új felsőoktatási törvényre lesz szükség, amely
szektorsemlegesen írja le a felsőoktatás szereplőit, s szétválasztja az
állam jogalkotói, tulajdonosi szerepét, minőségellenőrző, s
ingatlantulajdonlásból fakadó funkcióját. Amíg ez nem születik meg,
addig annak az állami intézmények látják a kárát.

A két politikus egyetértett a minőségellenőrzés
bürokratikus voltában, s e téren változtatást szorgalmaztak.