A
diplomás pályakezdők országos átlagban havi bruttó 180 ezer forintra
számíthatnak 33 műszaki, gazdasági, jogi és értékesítési munkakörben, és
havi bruttójuk két év gyakorlat után mehet valamivel 200 ezer forint
fölé. (Forrás: Eduline)

Munkakörtől,
településtípustól, a vállalat méretétől, tevékenységi körétől és
tulajdoni viszonyaitól függően viszonylag jelentősek az eltérések, a
pályakezdők legjobban fizetett negyedrésze legalább bruttó 200 ezer
forint, a legrosszabbul fizetett másik negyede pedig legfeljebb bruttó
140 ezer forint kezdőbérrel indíthatja karrierjét. A legmagasabb a
kezdőbér a külföldi tulajdonú cégeknél, átlagosan bruttó csaknem 200
ezer forint, míg a Közép-Magyarországon kívül tevékenykedő vállalatoknál
a szint mintegy 20 ezer forinttal alacsonyabb az országos átlagnál. A
különbség két év után némileg még
nagyobbá is válik, a
multiknál átlagosan 18 százalékkal, a vidéki Magyarországon pedig
16
százalékkal nőhet az alapbér. A műszaki végzettségű
pályakezdők 6 százalékkal magasabb kezdőbérre számíthatnak, mint az
országos átlag, s jobbak a kétévi munka utáni kilátásaik is, mint
országos átlagban, ők akkor a kezdetinél 24 százalékkal kereshetnek
többet.

Jól fizetőnek például a
gépészmérnöki munkakör mondható, rosszul fizetőnek pedig a turisztikai.
Egy frissen végzett alapszakos gépészmérnök picivel még többre is
számíthat havi bruttó 200 ezer forintnál, egy kezdő turisztikai diplomás
meg csak bruttó 140 ezer forintra, s a kettőjük közötti bérolló két év
alatt még tágabbra nyílik: akkorra a gépészmérnökök 22, a turisztikai
szakemberek 8 százalékkal magasabb fizetésre
számíthatnak.

A kereseti
élboly

Jogászok

A jogi átlagkeresetek sávja kevésbe széthúzott, mint
amilyen például a gazdasági és számítástechnikai foglalkozások esetében,
itt a legnagyobb keresetű 10 százalék nagyjából négyszer annyit keres,
mint a legrosszabbul fizetett 10 százalék. A jövedelmek eltéréseit a
költségvetési szférában foglalkoztatott bírók es ügyészek egyenletesebb
javadalmazása mérsékli. Az ügyvédeknél és a jogászoknál,
jogtanácsosoknál viszont majdnem hatszoros, a versenyszférában
foglalkoztatott jogászoknál, jogtanácsosoknál pedig hét es félszeres a
különbség a legjobban és a legrosszabbul fizetettek keresetátlaga
között.

Speciális
műszakiak

A csoportot igen vegyes
foglalkozások alkotják, ide tartoznak például a gyártásfejlesztők, a
műszaki beruházók, a légi irányítók, a légijármű-vezetők és a
hajómérnökök is. A viszonylag magas csoport-átlagkereset a kiugróan jól,
a többieknél 300-400 ezer forinttal jobban fizetett
légijármű-vezetőknek és a hajómérnököknek köszönhető, akiknek az
atlagkeresete743 ezer forint.

Gazdasági foglalkozások

Egyes gazdasági szakmákban – adószakértők és
szaktanácsadók, piackutatók, reklám- és marketingszakemberek, üzletkötők
– a legjobban fizetettek akár tízszer annyit keresnek, mint a
legrosszabb jövedelmű 10 százalék, vagy még többet is. Ezeknél a felső
tized jövedelemátlaga meghaladja a havi 1 millió forintot, az alsóé meg
csak 100 ezer forint körül, vagy alatt marad. Különlegesen nagy,
18-szoros az eltérés az értékpapír- és devizakereskedőknél (például
tőzsdeügynökök), itt a legjobban kereső 10 százalék átlagban havi bruttó
2,7 millió forinttal számolhat.

Számítástechnikusok

A számítástechnikai foglalkozásoknál nagyjából
kilencszeres a különbség a legjobban és a legrosszabbul kereső tizedek
havi keresete között, ezen belül a számítástechnikai szervezőknél a
legnagyobb, majdnem tízszeres. A költségvetési szféra dolgozói közt
mérsékeltebbek a különbségek (négy-ötszörösek a két szélső jövedelmi
csoport között), és a legjobban kereső 10 százalék átlagos keresete is
alacsonyabb itt (600-700 ezer forint), mint a versenyszférában dolgozóké
(1 millió forint felett).

Mérnökök

A havi 368
ezer forint mérnökátlagtól a geodéziai, földmerő és térinformatikai, a
fa- és könnyűipari mérnökök havi bruttója körülbelül 100 ezer forinttal
elmarad. A koho- és a bányamérnökök keresnek a legjobban, átlagosan 400
ezer forint felett, a bányamérnökök felső kereseti tizedének átlaga
meghaladja az 1 millió forintot. Az átlag körül a gépész-, az erős- es a
gyengeáramú villamos- és a vegyészmérnököket fizetik. A kereseteltérés
az egyes foglalkozásokon belül is általában magas, leginkább a
bányamérnökök körében, itt a felső kereseti tizedbe tartozók több mint
tízszer annyit keresnek, mint az alsó tizedbe
sorolhatók.

Természettudományi
foglalkozások

A keresetek széles
skálán mozognak, különösen igaz ez a versenyszférában alkalmazott
vegyészekre és geológusokra, geofizikusokra: a legjobb fizetések 1
millió forint felett vannak, a legrosszabbak 120 ezer forint körül. A
versenyszférában dolgozó matematikusok kereseti átlaga a legjobb, ők 580
ezer forintot vihetnek haza havonta, és a legalsó 10 százalék is 300
ezer forint felett keres.

Az
átlagkereset közelében

Valamivel az
összátlag fölött keresnek az orvosok és gyógyszerészek, a felsőiskolai
oktatók és az agrárdiplomások, és némileg az alatt a kulturális és
művészeti, illetve a  társadalomtudományi foglalkozásokban
dolgozók.

Orvosok,
gyógyszerészek

A felső kereseti
tized itt a költségvetési szférában két-háromszor annyit keres,
átlagosan 500-600 ezer forintot, mint amennyi az alsó 10 százalék
jövedelme; a versenyszférában a felső 10 százalék 800-900 ezer forint
havi bruttója a hat-hétszerese annak, amennyit az „alsóház” vihet haza.
Fogorvosi – vagy talán inkább adózási – sajátosság, hogy az AFSZ-adatok
szerint ők a versenyszférában rosszabbul keresnek, mint a
költségvetésiben: átlagosan havi 182 ezer, illetve 245 ezer forintot, a
kereseti felső 10 százalékba tartozók havi 347ezer, illetve 405 ezer
forintot.

Agrárfoglalkozások

Az élelmiszermérnökök keresnek a legjobban, különösen a
versenyszférában dolgozók. A felső kereseti tizedbe tartozók átlagosan
800 ezer forintos havi bruttója a költségvetési és a versenyszféra
átlagában hétszer, a versenyszférában nyolcszor több, mint az alsó 10
százalékba kerülteké. Az agrármérnököknél ehhez hasonlóak az arányok, az
állatorvosok, az erdő és természetvédelmi mérnökök átlagjövedelme
viszont kicsit alacsonyabb, a felső tized is kevesebbet keres (400-500
ezer forintot), és náluk a kereseti különbségek is
kisebbek.

Társadalomtudományi
foglalkozások

Az atlagkeresetek
250-300 ezer forint korul mozognak, s a kulonbsegek sem a csoporton
belül, sem egy-egy szakmaban nem tulzottan nagyok. A csoportban a
legjobban kereső 10 szazalék átlagban 400-500 ezer forint havi bruttója
két-háromszorosa a legalacsonyabb jövedelmű
tizedenek.

Az átlagkereset
alatt

Az országos átlagtól leginkább
elmaradva a tanárok, pedagógusok és a szociális szféraban
foglalkoztatottak keresnek.

Általános és középiskolai tanárok,
óvodapedagógusok

Nagyjából hasonlóan
keresnek a versenyszférában és a költségvetésiben, s a legrosszabbul és
a legjobban keresők átlagkeresete között két-háromszoros a különbség. A
közepiskolai tanárok havi keresete átlagosan 242 ezer, az általanos
iskolai tanároké 203 ezer forint.

Speciális oktatók

A
pedagógiai szakértők és tanulmányi felügyelők, a gyógypedagógusok, a
konduktorok és az egyéb speciális oktatók havi keresete átlagban bruttó
180-250 ezer forint. A legkevesebbet kereső alsó 10 százaléknál átlagban
háromszor, a versenyszféraban négyszer keresnek jobban a kereseti felső
tizedbe kerultek. A pedagógiai szakértők és tanulmányi felügyelők a
csoport átlagánal nagyjából 100 ezer forinttal jobban keresnek, a
közülük legjobban keresők pedig havi 1 millió forint feletti
javadalmazásban részesülnek, szemben a többi munkakörökben a legmagasabb
keresetűek által elérhető havi 400 ezer forint
bruttóval.

Szociális és segítő
foglalkozások
 
A havi átlagkereseti lista
végén levő foglalkozási csoport „felsőházában” a csoportátlagnak mintegy
kétszerese a kereset, a pályaválasztási tanácsadóké havi bruttó 377
ezer forint, a szociális munkások, munkavállalási tanácsadók,
gyermekvédelmi ügyintézők körében a legjobban kereső 10 százaléka
átlagban 300-400 forint. A csoportban a legjobb es legrosszabb keresetű
10-10 százalék jövedelme között három-négyszeres a
különbség.

(Az elemzés a HVG Diploma
különszámában jelent meg.)