Szíve
szerint több pénzt adott volna az oktatás egyes területeinek – mondta
Bajnai Gordon a költségvetés elfogadása után. Ez a tétel bántja. A
szakszervezeti vezető [Kerpen Gábor] úgy látja: lehet, sőt kell is
korrigálni. (Forrás: Népszabadság)

–
Ami nekem személyesen fáj: szerettem volna, ha az oktatás bizonyos
területeire, teljesítményhez kötötten, több pénz jut, mondta a héten
elfogadott jövő évi költségvetésről Bajnai Gordon miniszterelnök. Arra,
hogy e mondatnak a gesztuson túl is lehet-e jelentést tulajdonítani,
egyelőre nem válaszoltak a kormányszóvivői irodán.

Kommentálta viszont az elhangzottakat Tatai-Tóth
András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője. – A közoktatásban
indokolt lenne jobban honorálni a teljesítményt. Magasabb osztályfőnöki
pótlékot fizetni, növelni az iskolaigazgatók által kezelt
mozgóbér-keretet, és megfizetni sok-sok olyan tevékenységet, amit a
pedagógusok ma lényegében társadalmi munkában végeznek – sorolja a
politikus.

Kerpen Gábor, a
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke úgy reagált a
miniszterelnök mondataira, ahogy már korábban is tette a költségvetési
elvonások kapcsán: jövőre a kormányzati tartalékból igenis
többletforráshoz kellene juttatni a közoktatást. Állítása szerint
negyvenmilliárd forintot von ki a jövő évi büdzsé.

– Hiába csökkent a gyereklétszám, az iskolák feladatai
nőttek, így a pedagógusoknak is több munka jut. Többet kell figyelni a
nehéz helyzetű családok gyermekeire, egyre több az integrációs jellegű
feladat – sorolja a szakszervezeti vezető, aki szerint jövőre legalább
az idei szinten kellett volna tartani a közoktatás finanszírozását,
ezzel szemben a fenntartók tízszázalékos csökkentést tapasztalnak
majd.

A szocialista Tatai-Tóth
viszont úgy látja: bár feszes költségvetés mellett, de sikerült
megőrizni az intézményrendszer működőképességét.

– A pedagógusok óraszáma nem nő. Ezért sem kell tartani
leépítésektől a szektorban –mondja. Az oktatási normatíva valóban
csökken hét és fél százalékkal, de ezt ellensúlyozza a munkáltatói
járulékok januártól esedékes ötszázalékos csökkenése és a tételes
egészségügyi hozzájárulás eltörlése. (Ez a számítás Kerpen szerint nem
helytálló. Nincsenek arányban a veszteségek a könnyítésekkel.) Tatai
Tóth szerint viszont a közszférában megszűnt tizenharmadik havi fizetést
a pedagógusok zöménél ellensúlyozza majd az a fejenként kilencvenezer
forint körüli bérkiegészítés, amit 2010 első felében fizetnek
ki.

– A munkacsoport és a frakció
jól küzdött az iskolákért, a pénzszűke közepette a lehető legtöbbet
értük el – állítja a szocialista politikus. A módosító indítványaikkal
elérték, hogy a művészeti oktatás, a két tannyelvű iskolák normatívája
csak az átlagos hét és fél százalékkal csökkent. A gyermekétkeztetést
sikerült szinten tartani, sőt, kiterjesztették azt az általános iskola
hetedik osztályára is. Az iskolai fejlesztésekre megpályázható alapot a
tervezett egymilliárdról négymilliárdra emelték – ezzel az idei évhez
képest az alap pénzeinek nyolcvan százalékát sikerült
megtartani.

Tatai-Tóth fontosnak
tartotta hangsúlyozni: a költségvetéshez kapcsolódóan elfogadott
„salátatörvény” ugyan lehetővé teszi az osztálylétszámok további
tízszázalékos emelését – ám csak ha a tantestület, a szülői szervezetek
és a diákönkormányzat egyetért ezzel. – A híresztelésekkel ellentétben
nem nyitottunk kiskapuk a pedagóguselbocsátásoknak – jelentette ki a
politikus.