Fél
milliárd forint értékű átalakítás
(Forrás: Eduport)

Az ország legrégibb, 1561-ben alapított
tudományos szakkönyvtárában évek óta jelentős belső átalakítás zajlik. A
munkálatok idén meggyorsultak és a sokak által ismert díszes nagytermet
is elérték.

Az Egyetemi Könyvtár a 18-19.század egy részében a nemzeti
könyvtári feladatokat is ellátta, a kiegyezés után pedig a főváros
egyetlen modern könyvtárának számított, így másfél milliós állományának
egy része olyan különleges érték, amely a nemzeti kulturális örökség
szerves alkotóeleme. Kódexei, ősnyomtatványai, 50 ezer egységnél nagyobb
16-18.századi gyűjteménye különleges gondozást, restaurálást, korszerű
számítógépes feltárást, ugyanakkor az értékhez méltó bemutatást
követelnek, s mindez nagyon sok pénzbe kerül, ami meghaladja az ország
legrégibb és legnagyobb egyetemének anyagi lehetőségeit is. E feladat
mellett az intézmény egy rendkívül széttagoltan települt hatalmas
egyetem központi könyvtári feladatait is ellátja. Az ELTE könyvtári
rendszere decentralizált, az Egyetemi Könyvtár mellett kari és intézeti
könyvtárak hálózatából áll, hiszen az oktatóknak, hallgatóknak lehetőleg
az oktatáshoz közel kell biztosítani az információkhoz való minél
gyorsabb hozzáférést. Ennek megfelelően az Egyetemi Könyvtár másik
nagyon fontos feladata egy összegyetemi virtuális könyvtár, számítógépes
integrált könyvtári rendszer irányítása, fejlesztése és bővítése. Ez a
hálózat kapcsolja egybe az egyetem egyre több könyvtárát.

A rendszerváltás óta bekövetkezett
hatalmas mértékű átalakulás és az informatika elképesztő sebességű
fejlődése a felsőoktatási könyvtárakat nagyon nagy mértékben érintette.
Napjaink könyvtárhasználati szokásai tökéletesen eltérnek, akár az
1980-as évek elejének metódusaitól. A ma igénye az információhoz való
azonnali, de legalábbis nagyon gyors hozzáférés, a különböző – egyre
inkább digitális – technikával történő másolatkészítés, természetesen a
hagyományos kölcsönzés mellett. A helyben olvasás igénye csökkent és
egyetemek esetében inkább az oktatás helyszínéhez közel jelentkezik. A
korszerű könyvtárban igény van az informatikai szolgáltatások teljes
körére, a kiscsoportos közösségi tanulás lehetőségére, s nem
utolsósorban hatalmas, könnyen használható, korszerű szabadpolcos
állományra. Az új modern egyetemi könyvtárak e szempontok figyelembe
vételével épültek és épülnek szerte a világban.
E feltételeknek
az 1876-ban épült Egyetemi Könyvtár egyre kevésbé tudott megfelelni,
tehát az átalakulás elkerülhetetlen volt. Az elmúlt másfél évtized
finanszírozási gondjai, amelyek a közelmúltban csak fokozódtak még
sürgetőbbé tették a könyvtári munka újragondolását. Az 1950-es években
kialakult gyűjtőkör ma már nem tartható, tehát egyetemen belül és az
egész magyar tudományos könyvtári rendszerben újra kell gondolni a
gyűjtőköri felosztást és el kell kerülni az átfedéseket, jobban kell
felhasználni a rendelkezésre álló csekély anyagi eszközöket. Fokozatosan
áll ez a külföldi folyóiratok beszerzésére, figyelembe véve azt, hogy
napjainkban az elektronikus úton elérhető on-line folyóiratok és
adatbázisok iránt egyre nagyobb az igény. Az átalakítási tervek
készítésénél a fentieken kívül még sok más szempontot is figyelembe
vettek, így azt is, hogy az ország legrégibb egyetemén elkerülhetetlen
egy egységes egyetemi közgyűjteményi koncepció – könyvtár, levéltár,
múzeum – megvalósítása.

Az Egyetemi
Könyvtárban folyó átalakítás egyik kiemelt célja a gyűjtemény 1800
előtt keletkezett részének leválogatása, biztonságos és korszerű őrzési
körülményeinek kialakítása, világszínvonalú feltárása és bemutatása. Az
elmúlt években elkülönített, biztonsági berendezésekkel ellátott
raktárakba kerültek a Kézirattár és a Régi Nyomtatványok osztályainak
anyagai és a leválogatás ez év végére fejeződik be a 18.századi anyag
összegyűjtésével. Ez az anyagrész részben a régi nagyolvasó, részben az
ún. műemlék-raktár polcaira kerül, és ott nyer értékéhez méltó
elhelyezést. Ezen anyagok tételes számítógépes feltárása megkezdődött, s
a 16. századi állományról már el is készült. E katalógusok, a címlapok
digitális felvételeivel együtt fokozatosan az Interneten is elérhetők, s
így e nemzeti kincsek megismertetése megvalósul. A 17-18.századi
állomány feltárása megkezdődött, de a létszámtól függően még éveket vesz
igénybe. A régi dokumentumoknál óriási feladat az esetleges
fertőtlenítés, tisztítás és restaurálás. Csak a 16-17.századi
állományból közel 3000 kötet szorul restaurálásra, ami 100 ezer Ft
átlagárral számolva 300 millió Ft költséget igényelne. A hazai
lehetőségeket ismerve ez akár több évtizedes program lehet, de ne
felejtsük, óriási értékű nemzeti kincsekről van szó.

Miután az elmúlt évek tapasztalata volt, hogy a 125
éve épült nagyolvasóban a modern szolgáltatásokat biztosítani nem lehet,
műemlék jellegénél fogva átalakítása szóba sem jöhet, egyértelmű volt a
következtetés: olyan funkciót adni a teremnek amely jellegének jobban
megfelel, s amelyhez hasonló Európa számos régi könyvtárában jól bevált.
A jelenlegi munka során a teremben lévő könyvállomány lecserélése
folyik és minél jobb helykihasználással ide kerül a 18. századi állomány
egyik része. A későbbiekben e teremben kívánják bemutatni időszaki
kiállításokon az értékek egy-egy részét, megteremtve alapját az ország
legrégibb egyetemén már régóta hiányzó egyetemi múzeumnak is. A terem
alkalmas lesz és méltó helyet biztosít tudományos rendezvényeknek,
konzultációknak, akár speciális kutatómunka végzésének.

Az átalakítás másik fontos célja az
olvasói igények korszerűbb kielégítése. Az ún. nagykatalógus
áthelyezésével új helyeket biztosítottak a többi olvasóteremben, ahol
így 76 férőhely alakult ki jobb informatikai feltételekkel. E termekben
bővítik és modernizálják a szabadpolcos állományt, ezzel is segítve az
olvasók, kutatók munkáját. Olyan berendezéseket szereztek be, amelyek a
hátrányos helyzetben (pl: gyengénlátók) lévő olvasókat
segítik.
A következő években az épület Reáltanoda utcai
oldalán, a második emeleten fokozatosan három új olvasói teret nyitnak
meg, összesen mintegy további 80 férőhellyel. E termekben is korszerű
számítógépes hálózatot építenek ki, és jelentős szabadpolcos állományt
fognak elhelyezni, tematikus csoportosításban.
A Könyvtár
aulájában szabadon használható számítógépes e-pont lesz elhelyezve, a
beérkező olvasókat információ szolgálat segíti és ugyancsak itt fogják
árusítani az egyetemet, a könyvtárat és a gyűjtemény értékeit bemutató
kiadványokat, prospektusokat és emléktárgyakat.

Eredeti
cikk