Egyre
valószínűbbnek látszik: nem folytatódnak tovább az eddigi kondíciókkal a
kormány tornaterem- és tanuszoda-építő programjai. Az eredeti terveknek
legfeljebb a töredéke valósul meg.
(Forrás:
Népszabadság)

Sorban adják át
ezekben a napokban az új tornatermeket Somogyban. Ugyanakkor A hét végén
a Somogy megyei Szennán és Magyaratádon adtak át, pénteken Nagybajomban
készülnek átadni a magántőke bevonásával, kormányzati támogatással
elkészült új tornatermeket. Miközben a mintaprojektnek kikiáltott, négy
tornaterem és négy uszoda megépítését célzó somogyi beruházások
kilencven település összefogásával a tervek szerint haladnak, az
országos kiterjesztésű kormányprogram megtorpanni látszik. Egyrészt az
önkormányzatok teherbíró képessége bizonyult csekélynek – a
kiválasztottak csaknem fele időközben visszakozott attól, hogy részt
vegyen a programban. Másrészt az állami büdzsét érintő kényszerű
takarékossági intézkedések is egyértelműen a lendület visszafogására
késztetik a kormányt.

A Nemzeti
Sporthivatal útján 2004-ben meghirdetett „Korszerű tornatermet
mindenhol” kormányprogram célkitűzése az volt, hogy 2006-ig száz, majd
2010-ig további mintegy négyszáz tornaterem épüljön meg országosan
azokban az oktatási intézményekben, ahol eddig nem volt tornaterem, és a
diákok száma meghaladja a 125 főt. Ehhez társult a másik nagy program,
amely az első két évben ötven, majd 2010-ig további mintegy negyven
kistérségben tervezte tanuszodák megépítését, lehetővé és elérhetővé
téve minden általános iskolás számára az úszásoktatást. Mindkét
programot úgynevezett PPP-finanszírozással, vagyis a magántőke
bevonásával tervezték megvalósítani. Ez annyit jelent, hogy a
befektetőnek kell megépítenie, majd üzemeltetnie a létesítményeket 15-20
évig, amely futamidő alatt az önkormányzatok és az állam közösen állják
a bérleti díjat. A futamidő lejártával jelképes összegért kerülhetnek a
létesítmények az önkormányzatok, illetve a közintézmények fenntartóinak
tulajdonába, amelyek ennek árát addig is rendszeresen
törlesztik.

Immár egészen bizonyos,
hogy az első lépcsőben tervezett 150 tornateremnek és uszodának csak egy
része épül meg. Eddig húsz létesítmény kivitelezését sikerült
ténylegesen vagy legalább a hatályos szerződés szintjén tető alá hozni,
és még egyszer ennyi projekt az, amelynek a jövője még kétesélyes. Ez
utóbbiban érintett önkormányzatoknak még az idén sikeres közbeszerzést
kell lebonyolítaniuk ahhoz, hogy beleférjenek a programba, amihez szűk
két hét áll rendelkezésükre.

– A
megállapodásokban szereplő sportlétesítményeket a jövő év végéig át kell
adni – válaszolt kérdéseinkre Elbert Gábor, az önkormányzati tárca
sportügyekért felelős szakállamtitkára. Mint kifejtette: a program
várhatóan nem folytatódik tovább ebben a formában, mivel az
önkormányzatok adottságai és egy-egy térség vállalkozóinak kapacitása
anynyira eltérő, hogy ezekhez jobban igazodó feltételrendszert kellene
kidolgozni a jövőben. A tapasztalatok azt bizonyítják: ott lehetett
eredményes a program – miként Somogyban is -, ahol az önkormányzatoknak
sikerült hazai vállalkozókkal jó együttműködést kialakítaniuk. A csak a
nagy sportcsarnok-beruházások iránt érdeklődő külföldi befektetők
ugyanis többnyire elfogadhatatlan feltételeket diktáltak. A szakember
pozitívumként értékelte, hogy a magántőke érdeklődését sikerült
felkelteni a sportberuházások iránt. Ugyanakkor utalt arra, hogy a
jövőben az ilyen fejlesztéseknél az állami szerepvállalás csökkentése a
cél.

A megépülő sportlétesítmények
működtetéséhez a jövő évi költségvetésben mintegy 460 millió forint
szerepel állami hozzájárulásként. Az összes tervezett létesítmény
elkészülte után, a következő évektől ez legalább kétszer ekkora összeget
igényel majd.

– Égető szükség volt
egy tornateremre, hiszen a kisdiákok eddig a művelődési ház egyik
termében tornászhattak, amely belső fatüzeléses kályhafűtése miatt
valójában teljesen alkalmatlan erre a célra – mondta Salamon Gyula,
Szenna polgármestere. A most átadott létesítményt – amelynek megléte
2008-tól kötelező a nyolcosztályos iskolák számára – öt kisközség fogja
használni, tornaóráktól kezdve különböző rendezvények megtartásáig.
Egyelőre talány, hogy az önhikis – vagyis az önhibájukon kívül hátrányos
helyzetű – kistelepülések honnan fogják előteremteni azt az évi 22,5
millió forintot, amit a működtetésre és a tulajdonszerzésre kell
fizetniük. (Az állam ugyanennyit tesz hozzá, így a 2021-ig tartó
futamidő végéig megközelítőleg 400 millió forintba fog kerülni az öt
község által használt tornaterem.)

A
kételyeket növeli, hogy a költségvetési törvényjavaslat egyik passzusa
nem teszi lehetővé az önhikis önkormányzatok számára, hogy működési
költségeikbe belevegyék – további állami támogatás lehetőségét
megteremtve – a PPP-konstrukcióban megépült létesítményeikre fordított
összegeket. Szenna elöljárói megkeresték Somogy megye összes
politikusát, arra kérve őket: lobbizzanak azért, hogy kerüljön ki a
szigorítás terve a törvénytervezetből.