Víz
alatti romok Cadiz közelében
(Forrás: Index)

Tudósok szerint elképzelhető, hogy az elsüllyedt város,
Atlantisz nyomai láthatóak egy Dél-Spanyolországról készült
műholdfelvételen. Az első írásos feljegyzést Platón készítette az
Atlantiszról, a felvételeken látható alakzatok emlékeztetnek a görög
filozófus leírására.

A legkorábbi
feljegyzés az elsüllyedt szigetről több mint kétezer éves, és a görög
filozófustól, Platóntól származik. Atlantisz legendája, mely egy
csodálatos természeti adottságokkal rendelkező területen létrejött,
mesésen gazdag és fejlett civilizációról mesél, azóta is lázba hozza
egyes tudósok, régészek és utazók fantáziáját. Ezelőtt többek közt Kuba
partjainál, Krétán és Ciprus közelében vélték megtalálni az elsüllyedt
kincseket, de meggyőző bizonyítékokkal még senki sem szolgált.

Werner Wickboldt, egyetemi tanár és
Atlantisz-kutató a Földközi-tenger térségéről készült fotókon keresett
az elsüllyedt városra utaló nyomokat. Egy Cadiz közelében található
sósvizű mocsaras vidékről készült műholdfelvételen két olyan téglalap
alakú épület romjait fedezte fel, melyeket körkörös struktúrák
maradványai vesznek körül. A romok hasonlítanak a Platón által
leírtakhoz, azonban nem egy szigeten, hanem a tengerparton találhatóak.

Platón egy olyan, fémekben gazdag
hegységek lábánál fekvő szigetként írta le Atlantiszt, melyet vízzel és
földdel teli gyűrűk határoltak. Dr. Rainer
Kuehne, a wuppertali egyetem tanára szerint a Wickboldt által
felfedezett felvételeken Atlantisz látható, a várost egy i.e. 800 és 500
közötti árvíz juttatta a vízszint alá. Kuhne azzal magyarázza azt, hogy
az Atlantisz-mítosz egy szigetről beszél, a képen látható alakzatok
pedig nem egy szigeten találhatóak, hogy a görögök összekeverték a
partvonalra vonatkozó egyiptomi kifejezést a szigetre vonatkozóéval.

Platón az Atlantiszról: 

„A legnagyobb vízgyűrű, melybe a tenger vizét
bevezették, három sztadion széles volt, a következő földgyűrű vele
egyenlő; a második gyűrűpárnak a vizes gyűrűje két sztadion széles, a
száraz pedig ismét ezzel egyenlő volt; végül középen elterülő sziget
körüli vízgyűrű egy sztadion széles volt. A szigetnek pedig, melyen a
királyi palota emelkedett, öt sztadion volt az átmérője.”
„A
királyi palotát a fellegvárban a következőképpen rendezték be. Középen
Kleithónak és Poszeidónnak szentelt templom emelkedett, mely el volt
zárva a nyilvánosság elől, s aranykerítéssel volt körülvéve.Magának
Poszeidónnak a temploma egy sztadion hosszú, három plethron széles s
ennek megfelelő magasságú volt, de formájában volt valami barbár. A
templomot kívülről teljesen bevonták ezüsttel, az oromzat kivételével,
melyet arannyal burkoltak.”

Kuehne szerint a felvételen látható téglalap alakú
romok Poszeidón, a tenger isten számára emelt ezüst templom, és a
Kleithó vagy Poszeidón számára emelt aranytemplom maradványai lehetnek.
Kuehne elmondta, hogy a képen látható gyűrűk, bár nagyobbak, mint
amekkorákról Platón beszámolt, minden más tekintetben megegyeznek a
filozófus által leírtakkal. Az Atlantisz-kutató szerint, a most
felfedezett gyűrűk, és a görög filozófus által lejegyzettek közti
méretkülönbségnek két oka lehet. Elképzelhető, hogy Platón alábecsülte
Atlantisz méretét, és az is lehet, hogy az az ősi mértékegység, amit
Platón használt húsz százalékkal nagyobb, mint amekkorának eddig
gondolták. Ha az utóbbi feltételezés igaz, a téglalapalakú maradványok
helyének koordinátái pontosan megegyeznek a görög filozófus által
leírtakkal. A tudós elméletét bizonyíthatja az a tény is, hogy a görög
filozófus leírásából megismert város rézben és más fémekben bővelkedett,
és a Dél-Spanyolországi romok közelében található hegység, a Sienna
Morena bányái is gazdagok rézben.

Dr. Kuehne reméli, hogy kutatásainak eredményei
felkeltik majd a régészek érdeklődését, és hamarosan ásatások kezdődnek a
helyszínen. Ez azonban elképzelhető, hogy nehézségekbe ütközik majd, a
képen látható romok ugyanis egy spanyol nemzeti park, a Donna területén
találhatóak.

Tony Wilkinson, az
edinborugh-i egyetem műholdfelvételek használatára specializálódott
tanára a BBC-nek azt mondta, hogy a felvételen látható alakzatokat
sokféleképpen lehet értelmezni. Az egyetemi tanár megjegyezte: sok hitre
van szükség ahhoz, hogy elfogadjuk, a kutatók most valóban Atlantisz
nyomaira bukkantak.

Eredeti
cikk