A modern
ember, a Homo sapiens eddigi legősibb maradványai kerültek elő
Etiópiában.
(Forrás: Origo)

A
szakértők minden idők egyik legjelentősebb felfedezésének minősítették a
160.000 éves leletet.

A jó
állapotban megmaradt felnőttkoponya és a részleges megtartású
gyerekkoponya kora 154 és 160 ezer év közé tehető. Az etiópiai
Afar-régió Herto nevű falva mellett kiásott lelet ezzel remekül
illeszkedik a legújabb genetikai vizsgálatok eredményeihez, amelyek
szerint a Homo sapiens ebben az időszakban és ezen a területen jelent
meg az ember evolúciója során.

A
lelet alapvető jelentőségű abból a szempontból, hogy betölti a korábbi,
mintegy 300 ezer éve felbukkant Homo erectus-Homo sapiens átmeneti
formák és a teljesen modern, mintegy 100 ezer évvel ezelőttől ismert
Homo sapiens közötti rést. A koponyák ennek megfelelően nem teljesen
azonosak a ma élő emberekével: kissé nagyobbak, hosszúkásabbak, és a
szemöldökeresz is hangsúlyosabb.

Ennek alapján a felfedezők a Homo sapiens idaltu nevet
javasolják, hogy rendszertani szempontból is megkülönböztessék a mai
embertől (Homo sapiens sapiens). Az „idaltu” szó a helyi afrikai nyelven
„öreget” jelent.