Megszűnő iskolákba jelentkezhetnek a felvételiző diákok - Történelemtanárok Egylete

Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Megszűnő iskolákba jelentkezhetnek a felvételiző diákok
2007. január 24. szerda, 0:00

A Budapesti Szakképzés-fejlesztési Terv szerint a közeljövőben 20-22 középiskolát vonnának össze a fővárosban, aminek következtében több száz pedagógus elveszítheti az állását. (Forrás: Hírszerző) A fővárosi közgyűlés hétfőn egyeztetett az érdekképviseletekkel, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azonban a konzultációnak jóval előbb meg kellett volna történnie. A felvételiző diákok egyelőre sötétben tapogatóznak. A reformot – amely körülbelül ötven intézményt érint majd közvetlenül – a főváros vezetése azzal indokolja, hogy a mostani oktatási rendszer szétaprózott, költséges és pazarló. Schiffer János volt oktatási és kulturális főpolgármester-helyettes lapunknak elmondta, hogy a szakképzések ritkítása már 1995-ben elkezdődött, párhuzamosan a textilipari és az építőipari szocialista nagyvállalatok leépülésével. A kamarák és a munkaügyi igazgatóságok segítségével akkor felmérték, hogy milyen szakképzésekre volna nagyobb igény, s ennek nyomán erősödött meg az informatikai, közgazdasági, pénzügyi és kereskedelmi képzés – ezeken a területeken azonban mára jelentős túlképzés alakult ki. A rendszer szétaprózottságára lenne megoldás, hogy a jelenleg működő, de még fejlesztés alatt álló két térségi szakképző központ mellé létrehozzanak a tervek szerint még körülbelül tizet, 20-22 középiskolát pedig összevonjanak – nyilatkozta lapunknak John Emese, az SZDSZ fővárosi oktatáspolitikusa. Schiffer is megerősítette, hogy a gyakorlati műhelyeket koncentrálni kell, a sok kicsi intézmény ugyanis nem képes kielégíteni az elvárt technikai igényeket, másrészről pedig uniós támogatásokra is csak a nagyobb intézmények számíthatnak. Schiffer szerint a szétaprózottság és a pazarlás mellett problémát jelent és indokolttá teszi a reformot a gyerekszám folyamatos csökkenése, most ugyanis 20-30 százalékkal kevesebb a diák, mint 1990-ben. Jelenleg körülbelül 10-13 ezer tanuló hiányzik a rendszerből, s mindössze 65 százalékos a feltöltöttség. John szerint pont ezért jó a pedagógusoknak is a reform, hiszen így nem kell azért aggódniuk, hogy lesz-e elegendő diák egy osztály elindításához. A reformokkal ilyen formában azonban nem ért egyet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Árok Antal, a szervezet alelnöke ugyan elismeri, hogy a szétaprózottság és a pazarlás létező problémák, az ad hoc jellegű lebonyolítást viszont kifejezetten ellenzi. A Fővárosi Közgyűlés hétfőre szervezett egy fórumot, ahol a tervezett átalakításokkal kapcsolatban tárgyaltak az érdekképviseletekkel. Árok szerint ugyanakkor elfogadhatatlan, hogy nem voltak korábban előzetes egyeztetések, s azt is kifogásolja, hogy a kérdéskört csak „költségvetési elemként közelítik meg”. A PSZ alelnöke arra is rávilágított, hogy a reform lebonyolítása a diákok és a szülők szempontjából is problémás, sok helyen ugyanis már most hétvégén megkezdődnek a felvételik, így viszont a diákok akár olyan intézménybe is jelentkezhetnek, amely hamarosan megszűnik. Szintén problémákat vet fel az, hogy a pedagógusok óraszámát kettővel növelő kormányzati döntés nyomán keletkezett „pedagóguslétszám-felesleg” a középiskolák összevonásával megugrik, vagyis újabb elbocsátások várhatók. John szerint szakmai szempontok alapján dől el, hogy melyik pedagógustól válnak meg, s mindegyikükkel személyesen egyeztetnek majd. A legvalószínűbb azonban az, hogy a pedagógus diplomával nem rendelkezők, illetve a nyugdíjasok veszítik el az állásukat. Schiffer szerint eddig még mindig sikerült ezeket az egyeztetéseket feszültségek nélkül levezényelni. John lapunknak arról számolt be, hogy hét évre összesen 4,5 milliárd forintot szán a költségvetés a pedagógusok átképzésére, ennek pedig idén 10 százaléka lesz pályázat útján lehívható. Az oktatáspolitikus szerint az elbocsátott pedagógusok számára a felnőttképzés jelentheti a jövőt. Az 1997/98-as tanévben a közoktatásban résztvevő diákok száma még 79 ezer volt, a 2006/2007-es tanévre ez a szám 63 292-re csökkent. Így míg 1998-ban egy pedagógusra 12,61 tanuló jutott, ez az adat ma 9,24. A gyermekek létszámának csökkenésével egy időben – kisebb ütemben ugyan, de – a pedagógusok száma növekedett, így a ’98-as adatokhoz képest, amikor 6265 pedagógus volt a fővárosban, ma 6850 van. Az intézmények megszüntetése azt a kérdést is felveti, hogy mennyivel kell majd egy diáknak többet utaznia azért, hogy eljusson az összevonások után számára kijelölt intézménybe. Ez azonban Schiffer szerint azért nem problémás, mert felmérések szerint a diákok nem lakóhely szerint választanak iskolát, hanem sokkal inkább a szak iránti igény, az intézmény profilja és hírneve alapján. Létezik például olyan iskola, ahol a tanulóknak csupán 5 százaléka lakik az adott kerületben. Fontos leszögezni, hogy az összevonások esetében nem csupán adminisztratív változtatásokról van szó, hanem konkrét épületek bezárásáról. John azonban elmondta, hogy a megszüntetett intézmények esetleges eladásának bevételét minél nagyobb arányban igyekeznek majd az ágazatban tartani.
Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít! Vissza