A Napunk írása

Tizenhét magyar, illetve kétnyelvű középiskolát érint a középiskolai hálózat szűkítése az optimalizáció első fordulójában – ez derül ki abból a minisztériumi dokumentumból, amelyet a Napunk szerkesztősége megszerzett.

A középiskolák optimalizációja valamilyen formában minden déli megyében érinti a magyar, illetve a kétnyelvű középiskolákat. A Napunk megszerezte azt a javaslatcsomagot, melyet több oktatási szakemberrel véleményeztet az oktatási minisztérium. Közben néhány megyei képviselő azt állítja, hogy ez a megyei hivatalok javaslataiból összeállított dokumentum nem releváns.

A dokumentum összegzi a megyék által benyújtott optimalizációs terveket, melyben az egyes javaslatokban megindokolják az iskolák megszüntetésének, illetve összevonásának a szándékát. Van olyan déli járás, ahol a megyéhez tartozó kilenc középiskola közül hatot összevonna a fenntartó. Több déli megyei hivatal úgy küldte el az optimalizációs javaslatait, hogy azokról sem az oktatási bizottságok tagjaival, sem pedig a megyei képviselőkkel nem egyeztettek.

A dokumentum szerint a középiskolai hálózat racionalizációja érinti a királyhelmeci, a perbenyiki, a nagykaposi, a szepsi, a rozsnyói, a rimaszombati, a füleki, a losonci, az ipolysági, az érsekújvári, a párkányi, az ógyallai, a dunaszerdahelyi és a szenci magyar, illetve kétnyelvű szakközépiskolákat és gimnáziumokat.

Titkos projektek

Az oktatási minisztérium tavasszal kérte fel a megyéket, készítsék el a fenntartásukban levő középiskolák optimalizációjára vonatkozó javaslatukat, és augusztus végéig juttassák el a tárcához. Tomáš Drucker (Hlas) tárcavezető október közepén megerősítette, hogy 67 racionalizációs projektet nyújtottak be a megyék, melyekkel a tárca már olyannyira dolgozik, hogy ezeket a projekteket különböző oktatási szakemberekkel is véleményezteti.

Mindeközben ezekről a tervekről több megyében még zárt ajtók mögött sem egyeztetett a megyei hivatal a képviselőkkel vagy az oktatási bizottság tagjaival. Több projekt azzal számol, hogy már a következő, a 2025/2026-os tanévet összevont, új szerkezeti egységben működő középiskolákkal kezdik el. Ehhez pedig rövidesen kérelmezni kell az érintett iskoláknak a hálózatból való kisorolását is.

Adminisztratív lépést terveznek Szencen

Pozsony megye hét optimalizációs projektet nyújtott be az oktatási minisztériumnak, egy a szenci Közigazgatási és Pedagógiai Szakközépiskolára vonatkozik. A dokumentum alapján pusztán adminisztratív lépést terveznek, a szenci magyar középiskola része volt korábban egy magyar tannyelvű gimnázium, mely még szervezeti egységként szerepel a hálózatban, de a gyakorlatban már évek óta nem működik. A szenci magyar középiskolát kisorolnák az iskolai hálózatból, új azonosító szám alatt ismét visszakerülne a hálózatba és működne tovább. A projekt indoklásában az áll, hogy mivel az egyetlen magyar tannyelvű középiskoláról van szó, Pozsony megye prioritása megtartani az oktatási szakok kínálatát. Az iskolának a tavalyi tanévben 165 diákja volt.

Ozsvald Erzsébet, Pozsony megyei képviselő a Napunknak megerősítette, hogy a megye fenntartásába tartozó nemzetiségi iskoláknál nem kell attól tartani, hogy az alacsony diáklétszám miatt szlovák intézménnyel vonnák össze. Hozzátette, a Duna utcai magyar iskola sem a legmegfelelőbb a létszámokat illetően, ennek ellenére a megye támogatja az iskola épületének felújítását, ez 5 millió eurós uniós forrásból valósul meg.

Egy középiskolával kevesebb Dunaszerdahelyen

Nagyszombat megye négy optimalizációs projektet dolgozott ki, az egyik a dunaszerdahelyi Műszaki Szakközépiskola felszámolását, illetve az összevont Informatikai és Szolgáltatóipari Szakközépiskola és Építészeti Szakközépiskolába való beolvasztását javasolja. A projektet azzal indokolják, hogy a nyolc szakot kínáló iskolának mindössze 111 diákja volt a tavalyi tanévben. Az iskola évek óta nem teljesíti az egyes szakok teljesítménytervét, mert nincs érdeklődés az iskola iránt, ezért Nagyszombat megye az összevont szakközépiskolába összpontosítaná a diákok szakképzését.

A dokumentum szerint az összevont Informatikai és Szolgáltatóipari Szakközépiskola és az Építészeti Szakközépiskola be tudja fogadni a műszakis diákokat, de fokozatosan leépítenék azokat a szakokat, amelyek iránt nincs érdeklődés. A lépéstől megtakarítást vár a megye, mert egy épülettel kevesebbet kellene fenntartania.

Berényi József (Magyar Szövetség), Nagyszombat megye alelnöke szerint nem megszüntetésről, hanem összevonásról van szó a dunaszerdahelyi Műszaki Szakközépiskolával kapcsolatban. „Ez egyelőre csak terv, mert a megyei képviselő-testület erről még nem tárgyalt” – mondta Berényi, aki szerint az Informatikai és Szolgáltatóipari Szakközépiskola és az Építészeti Szakközépiskola összevonása óta az intézmény diákjainak a száma emelkedik.

Hozzátette, a Műszaki Szakközépiskola diákjainak száma erősen csökkenő tendenciát mutat, ezért is kérdés, hogy egyáltalán megmarad-e a szakképzés. A javaslatról nagy valószínűség szerint idén már nem szavaznak a Nagyszombat megyei képviselők. Berényi József szerint a Műszaki Szakközépiskola tanári gárdája is folytathatja a munkát az összevont iskolában, az épület sorsáról pedig egyeztetés folyik.

Hat magyar középiskolát összevonnak

Nyitra megye hét optimalizációs projektet dolgozott ki, a középiskolák racionalizációja az ógyallai magyar tannyelvű Műszaki és Gépesítési Szakközépiskolát, az érsekújvári magyar tannyelvű Pázmány Péter Gimnáziumot, a párkányi magyar tannyelvű Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskolát, a párkányi kétnyelvű Gimnáziumot, valamint az ipolysági szlovák és magyar tannyelvű gimnáziumokat, és a szintén ipolysági Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskolát érinti.

A Komáromi járásában az ógyallai Műszaki és Gépesítési Szakközépiskolának a hálózatból való kisorolását javasolja Nyitra megye, az iskola diákjait a komáromi Műszaki Szakközépiskola venné át az aktuálisan működő szakokkal együtt, az iskola jelenleg nem működő szakjait pedig megszüntetnék. A dokumentum szerint a komáromi Műszaki Szakközépiskola be tudja fogadni a megszüntetésre ítélt ógyallai középiskola diákjait. Tavaly 94 diák tanult Ógyallán. A diákok átirányítását követően a komáromi Műszaki Szakközépiskolának mintegy 470 diákja lenne. Az ógyallai tantestület és az iskola épületének sorsával a projekt nem foglalkozik.

Az Érsekújvári járásban is több magyar tannyelvű középiskola érintett az optimalizációban. Nyitra megye az érsekújvári magyar tannyelvű Pázmány Péter Gimnáziumnak a beolvasztását javasolja az összevont Kereskedelmi Akadémia és Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskolába, ahová új szervezeti egységként tagozódna be. Az összevont intézmény kétnyelvű, és többségben vannak benne a szlovák osztályokat látogató diákok. A dokumentumban arról nincs szó, hogy az összevont iskola be tudja-e fogadni a magyar gimnáziumot. Az egyesítést követően közel 600 diákja lenne a mamutiskolának.

A Pázmány Péter Gimnázium évek óta küzd az alacsony diáklétszámmal, az utóbbi években 80 diák tanult a magyar gimnáziumban. Egy ideig téma volt, hogy az érsekújvári magyar tannyelvű Czuczor Gergely Alapiskolával lehetne közös igazgatás alá vonni a gimnáziumot, a javaslat alapján azonban nem egy érsekújvári magyar iskolaközpont kialakításán dolgoznak az illetékesek.

Összevonnák továbbá a párkányi középiskolákat is, a helyi kétnyelvű Gimnáziumot és a Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskolát.  Előbbiben a diákok száma nem haladja meg a 120-at, utóbbiban pedig tavaly 135 középiskolás tanult. A dokumentumból nem világos, hogy a két iskola egyesítését követően egy épületbe költöznek-e az intézmények, és ha igen, hová. Nem világos az sem, hogy mi lesz a sorsa a két iskola pedagógusainak, akikről a dokumentum szerint az egyesítést követően a konkrét szerződések alapján döntenek. Az összevonással 225 fős középiskola jönne létre.

A Lévai járásban az ipolysági középiskolák, a magyar tannyelvű Szondy György Gimnázium, a szlovák tannyelvű gimnázium és a Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola összevonása is szerepel a megye által benyújtott projektek között. A magyar gimnáziumban 76, a szlovákban 70 diák tanult az előző évben, a szakközépiskolának 164 diákja volt. A három iskola összevonásával egy 310 fős kétnyelvű középiskolát alakítana ki a megye.

Ipolyság átvenné a gimnáziumokat

Zachar Pál, Ipolyság polgármestere már több fórumon jelezte, hogy a város átvenné a két gimnáziumot és tanítási nyelvek szerint közös igazgatás alá vonná a városban működő alapiskolákkal. Nyitra megye közgyűlése szeptemberben döntött arról, hogy a hivatal átfogó elemzést készít az ipolysági középiskolákról. Információnk szerint erről a dokumentumról decemberben tárgyalhat a közgyűlés. Ugyanakkor az összevonások ellen több petíciót is indítottak a helyiek.

Farkas Iván, a Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselőinek frakcióvezetője a Napunknak azt mondta, a megye által kidolgozott és a minisztériumnak elküldött javaslatokról semmilyen szintű egyeztetést nem folytatott a hivatal.

„Sem a megyei tanácsülésen, sem a szakbizottságokban, sem a megyei ülésen, ezért nem tartjuk releváns anyagnak, ezzel minden fórumon foglalkozni fogunk” – mondta Farkas Iván, aki durva lépésnek minősítette azt, hogy ilyen politikailag érzékeny kérdésben a hivatal egyeztetés nélkül járt el.

Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke megerősítette, hogy hétfőn tárgyaltak a megyei koalíciós tanácson a hivatal javaslatáról. Jelezte, hogy a szóban forgó iskolákban már évek óta gond van a diákok létszámával, de eddig az oktatási tárca részéről nem érkezett nyomásgyakorlás a hálózat szűkítésére.

„A hivatal megpróbálta összepárosítani a hasonló típusú iskolákat, de csak a diákok és a pedagógusok számát adta össze egy táblázatban, azt nem gondolták át, hogy a javaslatuk szakmailag mit eredményez a gyakorlatban. Egy-két munkahely felszabadítása nem jelent komolyabb megtakarítást. Mi viszont már tárgyaltunk az ógyallai Műszaki és Gépesítési Szakközépiskola és a karvai Kereskedelmi, Szolgáltatóipari és Vidékfejlesztési Szakközépiskola összevonásáról. Az érsekújvári magyar gimnáziummal kapcsolatban az mondható el, hogy mivel sem a magyar alapiskola, sem pedig a város nem mutatott hajlandóságot a közös igazgatás alá vonására, így a magyar gimnázium vissza kerülne a szlovák gimihez” – részletezte a magyar képviselők elképzeléseit Csenger Tibor.

Kérdés viszont, hogy az aktuális tanévben 609 diákkal működő szlovák tannyelvű érsekújvári gimnázium mellett meddig lesz majd képes teljesen magyar nyelvű képzést kínálni az aktuális tanévben 95 diákkal működő Pázmány Péter Gimnázium.

Csenger Tibor a megyei hivatalnak a párkányi középiskolákra vonatkozó javaslatával kapcsolatban azt monda, hogy az oktatási szakemberek nem támogatják a gimnázium és a hároméves szakmunkásképző szakokat kínáló iskola összevonását. „Tény, hogy a párkányi gimnázium egy nagy épületben működik, ahol 2005-ben még több mint 500 diák tanult, az aktuális tanévben pedig 126 diákja van. Itt elférne a szakközépiskola is” – magyarázta a megye alelnöke.

Csenger Tibor szerint az ipolysági iskolák helyzetéről folynak az egyeztetések, ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a térség legnagyobb gondja, hogy kevés a diák. „A gazdasági helyzet nem javul, egyre kevesebb gyerek születik. Bár a régió alapiskoláinak létszámai még stagnálnak, de 3-5 éven belül már csak Ipolyságon lesz magyar alapiskola” – mondja Csenger Tibor, aki szerint az ipolysági gimnáziumok hosszú távon csak az alapiskolákkal maradhatnak fenn. Megerősítette, hogy a Lévai, az Érsekújvári, de már a Komáromi járásban is érzékelik az alapiskolai végzettséget nem szerző diákok számának emelkedését.

A legnagyobb karcsúsítást középen tervezik

Besztercebánya megye dolgozta ki a legátfogóbb és legrészletesebb tervet. Összesen 17 optimalizációs projektet nyújtott be a minisztériumnak. Losoncon, Füleken és Rimaszombatban is összevonnák a középiskolákat, de összevonásokat javasolnak Besztercebányán, Selmecbányán, Zsarnócán, Breznóbányán, Gyetván, Korponán, Nagyrőcén és Nagykürtösön is.

A Losoncon működő hét megyei fenntartású középiskola közül négyet vonnának össze, köztük a két tannyelvű Winkler Oszkár Építőipari Szakközépiskolát is egyesítenék a város más pontján működű Műszaki Szakközépiskolával. Bár a dokumentum szerint az utóbbi intézmény is kétnyelvű, az iskola honlapján nem találtunk magyarul meghirdetett szakot. A Winkler Oszkár Építőipari Szakközépiskolának tavaly 166 diákja volt, a másik középiskolának pedig 337. A projekt szerint adminisztratív összevonásról van szó, a közös igazgatásnak köszönhetően a két iskola nem fog konkurálni egymással. Valójában az egyik iskola földmérőket, a másik pedig jobbára szakmunkásokat képez.

Füleken a kétnyelvű Gimnáziumot és a szlovák tannyelvű Szakközépiskolát vonná közös igazgatás alá a megye. A füleki Gimnáziumnak tavaly összesen 148 diákja volt a nyolcosztályos gimnazistákkal (idén egy ilyen osztálya van) együtt, a Szakközépiskolát 213 diák látogatta. A megyei javaslat alapján az összevonást követően a két iskola külön szerkezeti egységként működne tovább a jelenlegi épületeikben. „Az összevont iskola létrehozásának célja az oktatáshoz való hozzáférés fenntartása egy kevésbé fejlett régióban. A szakközépiskola profilja az elektrotechnika és a gépészet területére fókuszál” – olvasható az indoklásban, mely számol a pedagógusok munkájának megosztásával is.

Rimaszombatban a kétnyelvű Ivan Krasko Gimnáziumot és a Kereskedelmi Akadémiát vonnák közös igazgatás alá. Egyelőre mindkét iskola maradna a saját épületében, később viszont a Kereskedelmi Akadémiát átköltöztetnék a gimnázium épületébe, a szükséges felújításokat követően. A gimnáziumnak tavaly 389, a kereskedelminek pedig 143 diákja volt, a megye itt is számol a pedagógusgárda megosztásával az iskolák között.

Saját épületben, saját költségvetéssel

Juhász Péter, Besztercebánya megye alelnöke megerősítette, hogy a Napunk szerkesztőségéhez eljutott dokumentumban vázolt összevonásokat tervezik. „Nincs elég középiskolás, ez az alapprobléma” – mondta Juhász Péter hozzátéve, hogy az utóbbi tíz év alatt több ezerrel csökkent a középiskolások létszáma, miközben az iskolák száma nem lett kevesebb.

„Két lehetőség van, vagy megvárjuk, amíg egy iskola fenntarthatatlanná válik és megszűnik, vagy meglépünk egy olyan adminisztratív jellegű összevonást, melynek következtében az iskolák egyelőre maradnak a saját épületükben, az összevonást követően is saját költségvetéssel működhetnek, amelyre a nagyobb létszámú iskola nem teheti rá a kezét, illetve megoszthatják a tanári gárdát. Az iskolatanácsok összetételénél is ügyelünk arra, hogy a diákok létszámától függetlenül egyforma súllyal jelenjenek meg az iskolák képviselői” – részletezte Juhász Péter a besztercebányai elképzeléseket.

„Nem az a cél, hogy megszüntessük az iskolákat vagy a szakokat, minden iskolát meg akarunk tartani. Meg akarjuk tartani a rimaszombati Kereskedelmi Akadémiát is, ahol kevés a diák, és a diákok kétharmada roma. Épp ezért szeretnénk megtartani az iskolát, hogy a legtovább az oktatási rendszerben tartsuk a roma diákokat is” – részletezte Juhász Péter.

Az iskola épületében jelenleg a kereskedelmis diákok mellett egy magán alapiskola működik, és itt működhetne az a tréningközpont, mely a hőszivattyúkat gyártó német Winkelmann gyár leendő munkásait képezhetné. A járásban a rimaszombati Műszaki, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola, illetve a nyustyai (Hnúšťa) szakközépiskola kínál ilyen jellegű szakképzést. Juhász szerint több ellenlábasa van annak, hogy a tréningközpont ne kétnyelvű legyen, de a megyeelnök annak ellenére támogatja a kétnyelvű központ kialakítását, hogy a nyustyai iskola kizárólag szlovák nyelvű képzést kínál. „Ígéretet kaptunk arra, hogy a Winkelmann kétnyelvűen toborozhat és képezheti át a jelentkezőket” – mondja Juhász.

A megyei képviselők csütörtökön szavaznak Besztercebánya megye oktatási stratégiájáról, melyben ezek az elképzelések már szerepelnek. „Ha ez a dokumentum zöldet kap, azt követően már nem lehet ügyeskedni az iskolák összevonását illetően. Senki nem örül a racionalizációnak, de egyszerűen nincs középiskolás diák, kevés gyerek születik, és ebben a régióban nagyon sok alapiskolás nem jut el a középiskoláig” – szögezte le Juhász.

A következő tanévet már az összevont intézményekkel akarják elkezdeni. Az új igazgatók megválasztását jövő nyárig bonyolítaná le a megye. Juhász a Napunknak azt mondta, hogy az összevonásokról minden járásban az adott képviselőknek döntő szava volt.

Nem egységesek a képviselők

Kassa megye 12 optimalizációs javaslatot küldött el az oktatási tárcához, ezek alapján a királyhelmeci, a perbenyiki, a nagykaposi, a szepsi és a rozsnyói magyar, illetve kétnyelvű oktatást kínáló középiskolákra is komoly változások várnak, bár az egyes projektekből kevés konkrétum derül ki.

Rozsnyón összevonnák a kétnyelvű Pavol Jozef Šafárik Gimnáziumot a szlovák tannyelvű Kereskedelmi Akadémiával. Előbbinek 438 (magyar osztályokban 50), utóbbinak pedig 115 diákja volt a tavalyi tanévben. A projektből csak az derül ki, hogy a két iskola közel van egymáshoz, ezért megoszthatják a tanári gárdát és az infrastruktúrát.

Szepsiben az Agrotechnikai Szakközépiskolát vonnák össze a szlovák tannyelvű gimnáziummal. Utóbbinak tavaly 120 diákja volt összesen, a nyolcosztályos képzést 79 tanuló látogatja. A szakközépiskolának tavaly 325 diákja volt, ebből 24-en magyar osztályban tanultak, bár az iskola hat szakirányt nyithatna magyarul, csak két szakon nyitott magyar osztályt. Az összevonás indoklásában az áll, hogy a megye optimalizálni szeretné a szakképzést, Szepsiben az agrárszakokra fókuszálnának. Megszüntetnék azokat a szakokat, amelyek iránt nincs érdeklődés. Utóbbiak között három magyarul kínált szak is szerepel.

Nagykaposon a kétnyelvű Gimnázium és a szintén kétnyelvű Műszaki és Szolgáltatóipari Szakközépiskola kerülhet közös igazgatás alá, és jövő szeptembertől már összevont intézményként kezdenék a tanévet. Mindkét iskolában alacsony a diákok létszáma, bár tavaly a gimnáziumot 137, a szakközépiskolát pedig 176 diák látogatta, ezek a létszámok a korábbi évekhez viszonyítva magasnak számítanak. A projekt indoklásában az áll, hogy színvonalasabbá válik az oktatási folyamat, a két iskola megosztja az infrastruktúráját és a tanári gárdát.

Kassa megye Királyhelmecen a kétnyelvű Gimnáziumot és a Műszaki Szakok és Mesterségek Szakközépiskolát vonná közös igazgatás alá. A Gimnázium nyolc- és négyosztályos képzéseit 380 diák látogatta tavaly, a szakközépiskola 226 diákot képzett. A megye itt is számol a szakok optimalizációjával.

Kidolgoztak egy olyan projektet is, amely szerint a perbenyiki Agrártechnikai és Gasztronómiai Szolgáltatási Szakközépiskolát egy kassai agrárszakokat kínáló középiskolával vonnák közös igazgatás alá. Ugyanakkor a fenntartó is megjegyzi, hogy az összevonást a két iskola közötti távolság (86 km), illetve az is veszélyezteti, hogy egy magyar és egy szlovák iskola összevonásáról van szó.

Több alkalommal kerestük Pataky Károlyt (Magyar Szövetség), Kassa megye alelnökét az iskolák racionalizációjával kapcsolatban, sikertelenül.

Furik Csaba, megyei képviselő megerősítette, hogy Kassa megye valóban 12 projektet dolgozott ki, de az utóbbi hetekben megvalósuló egyeztetések alapján változhatnak a projektek. „Nagykaposon megértették, hogy csak az iskolák összevonásával lehet megtartani a középiskolai oktatást. Az igazgatók értik, hogy nincs diák, és a demográfia mutatók sem kedveznek” – mondja Furik Csaba.

A jelen állás szerint a királyhelmeci kétnyelvű gimnáziumot egyelőre nem vonják össze más iskolával. Kérdéses viszont a királyhelmeci Műszaki Szakok és Mesterségek Szakközépiskola és a perbenyiki Agrártechnikai és Gasztronómiai Szolgáltatási Szakközépiskola sorsa. „A két iskola sorsát illetően három verzió is felmerült. Ezekkel az iskolákkal kapcsolatban az intézmények és a képviselők sem egységesek. A megye a három iskola összevonását támogatná, de felmerült, hogy egy gálszécsi, illetve egy kassai iskolával egyesítsék a királyhelmeci, illetve a perbenyiki középiskolákat” – részletezte Furik Csaba, aki szerint Kassa megye képviselői februárban vagy márciusban szavazhatnak a középiskolák összevonásáról.

Megerősítette, hogy a két kassai magyar középiskola, az összevont Márai és az ipari ügye egyelőre nincs terítéken, de ez csak idő kérdése.

Az általunk megszólított megyei képviselők és megyei alelnökök megerősítették, hogy a középiskolai hálózat optimalizációjának első fordulójában az oktatási minisztérium engedi, hogy a megyék helyben – szem előtt tartva az adott régió tulajdonságait – dolgozzák ki az iskolák racionalizációját, egyértelmű jelzést kaptak viszont arra, hogy nem fogják támogatni a 200 fő alatti iskolák működtetését. Sőt, a 400 fő alatti iskolák sem dőlhetnek hátra.

Az eredeti cikk