Mégiscsak
a modern ember elődei voltak a Neander-völgyiek; a kutatók tudományos
szenzációnak nevezték a felfedezést. A neandervölgyi ember
örökítőanyagának jelentős részét egy nemzetközi kutatócsoportnak
sikerült megfejtenie és mindjárt elemeznie is – írja a Science című
tudományos folyóirat. (Forrás: hvg.hu)
A lipcsei Max Planck Intézet vezetésével zajló
kutatások során hat neandervölgyitől származó csontok setjmagjait
szekvenálták. Az eddigi elemzések csak a mitokondrium örökítőanyagát
érintették. Ezek nem támasztották alá a modern ember és a 30 ezer éve
kihalt neandervölgyiek közötti rokonságot. A legújabb eredmények viszont
azt mutatják: az ismert ősember a mai európai és ázsiai lakosság
génjeinek 1-4 százalékát hordozta – írják a tudósok. „Most már világos, a
neandervölgyiek mégiscsak elődeink voltak” – fogalmazott Ralf W.
Schmitz, a kutatás egyik vezetője, a Bonni Egyetem
munkatársa.
Az viszont még a
szakemberek számára is meglepetés volt, hogy a neandervölgyiek génjeit
kínai és pápua-új-guineai emberekben is kimutatták, noha ezeken a távoli
tájakon soha nem fordult meg az előember. Az anatómiailag modern ember
Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel.
A két emberfaj – archeológiailag is bizonyítottan – ötvenezer évvel
ezelőtt találkozott, és majd 30 ezer évig élt egymás mellett. A
neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult további vándorútjára
Európába és Ázsiába.
„Közülünk
mindenki, aki nem Afrikában él, hordoz magában egy kevés neandervölgyi
örökséget” – mondta Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Intézet evolúciós
genetikával foglalkozó részlegének igazgatója. Egy már kihalt faj
genomjának elemzése különösen nehéz kihívás elé állítja a tudósokat –
mutattak rá a kutatásban részt vevők. Az idők folyamán a DNS parányi
részekre esik szét, egy részük kémiailag meg is változik. Emellett a
szennyeződés is komoly gondot jelent. Ennek ellenére a lipcsei
szakemberek a következő években DNS-analízis révén szeretnének többet
megtudni a neandervölgyiek anyagcseréjéről, agyuknak fejlődéséről vagy
éppen beszédképességeikről.
Svante
Pääbo korábbi felfedezései
Svante
Pääbo 1955-ben született Stockholmban. A svéd génkutató az evolúciós
biológiára szakosodott. A lipcsei Max Planck Intézet előtt az Uppsalai
Egyetemen tanult. Pääbo nevéhez fűződik az FOXP2 gén azonosítása,
amelyet az emberi nyelv és beszéd kialakulásához kapcsolnak a kutatók a
2002-es tudományos közlemény óta. Pääbo 2006-ban jelentette be, hogy
megpróbálja a neandervölgyi ember teljes genetikai anyagának az
azonosítását. Idén márciusban szintén fontos hír látott napvilágot Pääbo
tevékenységével kapcsolatban. Egy ujjcsontból kinyert genetikai
anyagból arra következtetett kutatócsoportja, hogy egy eddig ismeretlen
Homo-ágra bukkantak az ember törzsfejlődésében, a szibériai
Gyenyiszova-barlangban. A gyenyiszovai ember így a hominidák egy
ismeretlen ágának lehetett az egyik képviselője.
Pääbo tagja a Királyi Svéd Akadémiának, 2000-ben
választották be a tekintélyes testületbe.