• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Mégsem modern ember a hobbit?
2006. május 23. kedd, 0:00

A
legújabb kutatási eredmények új megvilágításba helyezik a hobbitként is
emlegetett ősi leletet.
(Forrás: Index)

Az utóbbi ötven év legfontosabb paleoantropológiai
lelete volt a 2003-ban, Indonéziában talált emberfaj, az egy méter magas
Homo floresiensis. Az apró termetű ember tizenháromezer évvel ezelőtt
élt, kőeszközöket készített, és törpemamutokra vadászott.


A korábbi tudományos hírek szerint
2003-ban a Jáva szigetének keleti csúcsánál található Flores-szigeti
Liang Bua mészkőbarlangban egy felnőtt nő koponyáját és csontjait
találta egy indonéz archeológus csoport. Az idén májusban a Science
magazinban megjelent, a csontok anatómiájával foglalkozó tanulmányokban a
korábbiaknak ellentmondó állítások szerepelnek: az új vizsgálatok
szerint a híres hobbit feltételezhetően nem is nő, ráadásul válla
jelentősen különbözik a modern embertípusoknál jellemző felépítéstől,
sokkal inkább a fejletlenebb emberfajra, a Homo erectusra emlékeztet.


Susan Larson, a New York-i Stony
Brook egyetem anatómusa szerint mindez azt jelenti, a Homo floresiensis a
korábbi elgondolásokkal ellentétben valójában nem egy új embertípus,
hanem a Homo erectusnak a szigeten kifejlődő kis növésű mutációja volt.


Susan Larson a Science
konferenciáján elmondta, a modern embereknél a felkarcsont legfelső vége
a könyökizülethez képest 145-165 fokkal van elcsavarodva. Éppen ezért,
ha egyenesen állunk, a könyökizületünk belső része enyhén előre mutat,
így ha behajlítjuk karunkat, képesek vagyunk testünk előtt használni
kezünket. (Nem pedig a váll meghosszabbításaként, oldalra.) Ugyanakkor a
Homo floresiensis felkarcsontja csak kis mértékben csavarodik, Larson a
leleten végzett vizsgálatok során csupán 110 fokos elfordulást
tapasztalt.


Amikor Larson más emberi
leletekkel hasonlította össze a Homo floresiensist, meglepődve
tapasztalta, hogy a 155 millió évvel ezelőtt élő kenyai Homo erectus
csontváz felkarcsontja ugyanúgy kis szögben csavarodik, ráadásul ez egy
olyan jellemző, amit korábban nem figyeltek meg. Larson ebből arra
következtetett, hogy a modern váll kialakulása kétlépcsős folyamat volt,
amelynek első állomását a Homo erectus és a Homo floresiensis
jelentette. Eszerint a Homo floresiensis mégsem olyan fejlett
embertípus, mint azt korábban gondolták.


Tovább a cikk
folytatásához

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 5.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emléknap gyász interjú Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017