Ha a
leletekről végleg bebizonyosodik, hogy egy egykori zsidó település
maradványai, akkor akár újraírhatják a zsidó nép történetét: a
jeruzsálemi Templom második lerombolása után (Kr. u. 70) mégsem hagyták
el a zsidók a város környékét?
(Forrás: National
Geographic)

A zsidó nép történetében
kétségkívül egyik legmeghatározóbb esemény a Második Templom
lerombolása. Az első pusztulása után – amelyet még Salamon király
idejében, Kr.e. 950 körül építettek, és amelyet II. Nebukadnezár
(Nabukodonozor) babiloni uralkodó pusztított el Jeruzsálem megszállását
követően Kr.e. 587-ben -, a Második Templomot Kr. e. 516-ra készítették
el. Nagy Heródes idejében a zsidók egyetlen templomát nagy mértékben
átépítették, görög stílusjegyeket kapott és méretei is jelentősen
megváltoztak.

Ez volt aztán az a
Templom, amelyet a zsidó-római háborúk kitörésének első fázisában, Kr.
u. 70-ben Titus Flavius, Vespasianus császár fia elfoglalt és
leromboltatott, darabjaiból pedig felépítette a maga dicsőségére Rómában
a ma csak Titus diadalíveként ismert hatalmas építményt. A zsidók
Temploma helyén pedig egy Jupiter-templom épült.

A rombolás
következményei

A
Második Templom lerombolása még komolyabb következményeket vont maga
után, mint az első: történészek eddig egybehangzóan állították, hogy a
zsidó nép elvándorlása, a diaszpóra kialakulása tulajdonképpen ekkor
vette kezdetét. Az eddigi ismeretek szerint Jeruzsálemet és környékét
már közvetlenül a Templom lerombolását követően elhagyták a zsidók,
tartván a rómaiak kegyetlen bosszújától, amiért lázadást szítottak a
birodalom egy távoli provinciájában.

A zsidók ezt követően még kétszer lázadtak fel a római
uralom ellenében: először Kr. u. 115-ben, majd ezt követően Kr. u.
132-ben, ám következményeiben kétségkívül az első lázadás volt a
legmegrázóbb – Jeruzsálem elhagyása, a Menóra elvesztése jó időre
hazátlanná és valódi vallási központ nélkülivé tette a zsidó népet. Egy
mostani felfedezés szerint azonban Jeruzsálemet és környékét mégsem
hagyták el teljesen Kr. u. 70-ben a zsidók.

Megtalált zsidó
település

Jeruzsálemtől pár kilométerre északra ugyanis
vasútépítési munkálatok közben egy falu maradványaira bukkantak, melyről
úgy sejtik régészek, hogy azt Kr. u. 70-t követően is zsidók lakták. A
legfőbb bizonyítékok erre egyelőre a házmaradványok között megtalált,
kőből készült boroskorsók, amelyeket az ásatások vezetője, Debbie
Sklar-Parnes szerint egyértelműen zsidók használtak. Amennyiben a többi
lelet is egybecseng majd az Izraeli Régészeti Hivatal munkatársának
állításával, akkor ez a falu lehet az első kézzel fogható jele annak,
hogy Kr. u. 70-t követően is éltek zsidók
Jeruzsálemben.

A többi leletet, így
többek között üvegékszereket és bronzérméket, egyelőre még vizsgálják,
ám Debbie Sklar-Parnes szerint önmagában már az is meglepő volt, hogy
azon a helyen egy településre bukkantak. „Az egykori falu hozzávetőelg
két hektáron terült el” – nyilatkozta Sklar-Parnes az AP
hírügynökségnek. Azt azonban szinte lehetetlen megmondani, hogy a
település létezett-e már Kr. u. 70 előtt is, vagy csak a Templom
lerombolása után építették fel.

Tovább
a cikk folytatásához