A
digitális másolásvédelmek és a szerzői jogi problémák gátolják, hogy a
számítógépes és videojátékokat a világ művészeti formaként is elismerje.
Szakemberek ugyanakkor szeretnék megőrizni a mai programokat. (Forrás:
SG)

Az Electronic Arts által nemrég
bejelentett Spore nevű játéka óriási vitát váltott ki, miután
kiderült, hogy másolásvédelme miatt az azt legálisan megvásárlók
kellemetlen helyzetbe kerülhetnek a harmadik telepítés után. Mindez csak
egy újabb fejezete a játékfejlesztők és a szórakoztatóipar, illetve a
kalózok közötti háborúnak. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezek a
csatározások akadályozzák a kutatókat és az archívumokat abban, hogy
napjaink számítógépes játékait összegyűjthessék és az utókor számára
eltárolhassák.

Andreas Lange a Berlini Számítógépes Játékmúzeum vezetője 1997
óta feladatának tekinti a PC-n vagy videokonzolokon megjelent programok
megőrzését. Lange és a Francia, a Német és a Holland Nemzeti
Könyvtárban dolgozó kollégái létrehozták a Keeping Emulation
Environments Portable (KEEP) projektet, amelynek keretében azt
vizsgálják, hogy miként lehet egy olyan virtuális gépet készíteni,
amelyen minden rendszer (Commodore C64, Sinclair Spectrum, Atari 2600
stb.) emulátorai futtathatók. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson egy a
különböző adatformátumokkal kompatibilis platformot kell alkotniuk, ki
kell fejleszteniük új átviteli eszközöket, valamint egy keresőt
is.

Az adatbázis megalkotásában
technikai segítséget nyújt a Portsmouthi Egyetem, a Nucleus Systems
Ltd., a Francia Számítógép-történeti Társaság (ACONIT), a Joguin SARL
francia és a Tessella brit informatikai cég. A német kutató
kiállításokat szervez, rendszeresen publikál és a digitális
szórakoztatókultúra docenseként tartják számon. Emellett rendszeresen
tart előadásokat a Potsdami Egyetemen és a Berlini Játékakadémián,
valamint 2002-ben társalapítója volt a The Digital Game Archive (DiGA) egyesületnek. A
szakember részt vesz a német tudományos minisztérium által támogatott
nestor projektben is, amelynek célja a német kultúrtörténeti tárgyak
digitális archiválása.

„Az aktuális játékoknak is van
kulturális hatásuk, azonban egyre több tudós keres fel bennünket azért,
hogy tanulmányozhassák a régi programokat. Gyűjteményünk minden darabja
legális forrásból származik. Ennek biztosítása meglehetősen komoly
feladata, ugyanis a piac állandóan változik és néha nehéz nyomon
követni, hogy éppen melyik cég birtokolja egy szoftver tulajdonjogait. A
számítógépes játékokra 70 éves szerzői jogvédelem vonatkozik és sajnos
nincs olyan központi hely, ahol megkérdezhetnénk, hogy kinél vannak a
tulajdon- vagy hasznosítási jogok. A fúziók és átszervezések után
gyakran ezt maguk a vállalatok sem tudják.”

„A problémák ellenére gyorsan kell dolgoznunk, hiszen a
mágneses adathordozók (pl. a kazetták) gyorsan rongálódhatnak és akár
már 8 év után is bekövetkezhet az adatvesztés. Amennyiben egy egér
megrágja egy könyv lapjának egyik sarkát, az nem olyan vészes, de ha egy
játékban megsérül egy bit, akkor az egész alkotás elveszhet” – jelentette ki Andreas
Lange.

„Reméljük, hogy a KEEP keretében már jövőre
megkezdhetjük a munkát. Az ehhez szükséges dokumentációt már az idén
áprilisban benyújtottuk az Európai Unióhoz. A szórakoztatóipar most
kezdi felismerni az emulátorokban rejlő lehetőségeket. Amennyiben még
könnyebbé tennék az archiválást, azzal nem csak a saját pozícióit
védhetnék meg, de jelentősen kiterjeszthetnék a piacot. Komoly problémát
jelent, hogy az online játékokat, például a World of Warcraftot
jelenleg gyakorlatilag lehetetlen megőrizni az utókor számára” – tette
hozzá a német szakember. Jelenleg 40 különböző emulátorfejlesztő program
folyik világszerte. Ezek többsége ugyan nyílt projekt, azonban Lange
szerint félő, hogy egy idő múlva létrehozóik elveszíthetik a
kitartásukat és felhagynak a munkával. Éppen ezért lenne nagy szükség
egy digitális játékarchívumra.