Az
archívum megnyitásával nem várják meg, amíg mindenütt ratifikálják az
ötvenegy évvel ezelőtt kötött megállapodások felülírását.
(Forrás:
Magyar Hírlap)

Győzött a történelem
valódi megismerésének és a németek felelősségvállalásának igénye a
személyiségi jogok védelme felett. Az igazságügyi miniszter döntése
értelmében rövidesen kutathatóvá válik a holokausztarchívum Bad
Arolsenben.  

Washington máris üdvözli, Berlinben viszont mintha
félnének a német igazságügyi miniszter döntésétől, amelynek alapján
kutathatóvá teszik a náci rendszerben az állampolgárokról készített
jelentéseket. Brigitte Zypries miniszter asszony döntése történelmi
jelentőségűnek mondható, felülírta az NSZK és a nácik felett győzelmet
arató szövetségesek között 1955-ben aláírt szerződések egy részét.

Akkoriban a Konrad Adenauer
kancellár vezette német szövetségi kormány a Nemzetközi Vöröskereszt
keresőszolgálatával arról állapodott meg, hogy a nácik adatbankját
kizárólag az eltűnt rokonaik után kutató hozzátartozóknak teszik
hozzáférhetővé.

Izrael,
Lengyelország és az Egyesült Államok befolyásos történészei azonban évek
óta egyre nagyobb nyomást fejtettek ki a német hatóságokra, hogy a
holokauszt teljes feldolgozása érdekében a tudósok is betekinthessenek
az archívumba. Ezekben a náci rezsim idején született besúgói jelentések
és hivatalos nyomozások alapján készített dokumentumok találhatók
mintegy tizenhétmillió emberről, főként koncentrációs táborokba
hurcoltakról, kényszermunkásokról, egyházi emberekről.

A Bad Arolsenben található hatalmas
archívum megnyitását eddig azért utasították el a németek, pontosabban
az e témában döntéshozatali pozícióban lévő politikusok, mert szerintük
személységi jogot sérthet, ha így vagy úgy nyilvánosságra kerülhetnek a
konkrét személyekre, üldözöttekre és jelentéstevőkre vonatkozó adatok.
Kiderülhet például, hogy a nácik által kiszemelt, bántalmazott vagy
megölt emberek közül kiket tartottak megalapozottan vagy
megalapozatlanul idegbetegnek, homoszexuálisnak vagy „alsóbbrendűnek”.

Zypries miniszter azonban végül
elfogadta az ellenérveket, amelyek szerint a kutatás céljai magasztosak,
és Németországnak történelmi felelőssége, hogy bemutassa a világ előtt
mindazon bűnöket, amelyeket a nácik elkövettek vagy el akartak követni.

A washingtoni Holokauszt Múzeum, a
világ talán legnagyobb e témát kutató tudományos műhelyének vezetői
szerint a német archívum megnyitása áttörést jelenthet a szisztematikus
zsidóüldözés és -irtás részleteinek feltárásában. A német igazságügyi
miniszter asszony döntését – mivel nemzetközi szerződést érint – el kell
fogadnia az 1955-ös okmányt aláíró országok parlamentjeinek is. Zypries
azonban értésre adta, hogy az archívum megnyitásával nem várják meg,
amíg mindenütt ratifikálják az ötvenegy évvel ezelőtt kötött
megállapodások felülírását.