• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Megnyílt Vaszary életmű-kiállítása a Nemzeti Galériában
2007. október 19. péntek, 0:00

Vaszary
János festőművész életművét felvonultató kiállítás nyílt a Magyar
Nemzeti Galériában; a válogatásban mintegy 350 alkotás szerepel,
áttekintést nyújtva a művész sokszínű munkásságáról.
(Forrás:
MTI)

„Ez a kiállítás nem revü, nem
rekord, nem jubileum. Ez csak munkafolytonosság. És ez a folytonosság a
művésznek mindennél fontosabb” – kezdte ünnepi köszöntőjét Hiller István
oktatási és kulturális miniszter, Vaszary János szavait
idézve.


Úgy folytatta: „ha Vaszary
János most itt lehetne, valószínűleg mély benyomást tenne rá ez a ma
nyíló kiállítás és az a kiemelkedő színvonalú munkafolytonosság, amely a
Magyar Nemzeti Galériában az elmúlt fél évszázadban végbement”. A
miniszter felidézte, hogy amikor az intézmény 1957 októberében
megnyitotta kapuit – még a Kossuth téren, a mai Néprajzi Múzeum
épületében -, gyűjteménye körülbelül 25 ezer darabból állt. Ez a szám
mára megnégyszereződött. „Több mint százezer magyar műtárgy van itt,
köztük olyan alapművek, olyan ikonikus közkincsek, amelyeket ebben az
országban mindenki ismer kisiskolástól a nyugdíjasig” –
hangsúlyozta.


Hiller István
kiemelte: „ami ma ezek között a falak között van, az képzőművészetünk
szinte teljes lenyomata, időben és térben is a legátfogóbb ilyen típusú
nemzeti gyűjtemény”. A miniszter köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy a
galéria úgy képes tömegével „becsalogatni” az embereket, hogy közben
valódi minőséget nyújt nekik. Közlése szerint a múzeumi élet számára ez
az az út, amelyet követni kell. A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai
nevében Kovács Tibor főigazgató köszöntötte a félszáz éves
intézményt.


Bereczky Loránd, a
Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója ünnepi köszöntőjében úgy
fogalmazott: az intézmény kétszer született. Először megalapításakor,
1957 októberében, ekkor a múzeum gyűjtőköre még csak a 19. századra és a
20. század első felére terjedt ki. A második születésnap akkora tehető,
amikor döntés született arról, hogy a várba költözik az intézmény:
1973-ban gyűjteménye kiegészült, azóta az államalapítástól napjainkig
foglalkozik a magyar képzőművészet értékeinek gyűjtésével, megőrzésével,
feldolgozásával és közreadásával – tette hozzá.


Mint mondta, kétféle érték van a múzeumban: az egyik a
műtárgy, a másik pedig az ott dolgozó emberek egyénisége, személyisége
és munkája. Ezért a legfontosabbnak azt nevezte, hogy fejet hajtsanak
mindazon emberek munkája előtt, akik a múzeumban az ötven év alatt
dolgoztak.


Plesznivy Edit, a
kiállítás kurátora elmondta, hogy a közönség több mint négy évtized után
láthatja ismét összegyűjtve a festőművész munkásságának kiemelkedő
darabjait. Vaszary Jánosnak (1867-1939) ugyanis legutóbb 1961-ben volt
önálló tárlata a Magyar Nemzeti Galériában. Az előzményekről szólva
kitért arra, hogy több éves előkészítő munka előzet meg a kiállítást,
amelyre végül 107 magán-, 55 köz- és egyházgyűjtemény, valamint 2
külföldi múzeum kölcsönzött műtárgyakat. A tárlat mintegy 200 festményt,
100 grafikát, számos iparművészeti alkotást és dokumentumot vonultat
fel.


A művészettörténész ismertetése
szerint a feburár 10-ig megtekinthető kiállítás időrendben követi végig
a művész munkásságát, a pályaképen belül öt nagy korszakot különítve
el. A pályakezdő művész főúri portréi és egyházi megrendelésre készült
művei vezetik be a múzeum „A” épületszárnyában látható tárlatot, majd az
1900-as éveket bemutató összeállítás következik, melyben a szecesszió
és a szimbolizmus áramlataihoz kapcsolódó táblaképek sorát Vaszary
iparművészeti és alkalmazott grafikai munkái – gobelinjei, plakátjai és
könyvművészeti remekei – gazdagítják.


Megjelennek az 1910-es évek elejének kubista
formakísérletei is. Láthatóak Vaszary I. világháború idején
haditudósítóként készített megrázó erejű, a katonák megpróbáltatásait
ábrázló munkái. Emellett bemutatják azokat a műveket is, amelyek a
nagyvárosi élet mozgalmasságát és a divatos fürdőhelyek mediterrán
hangulatát közvetítik.


A kiállítás
hírére több újonnan felfedezett alkotás mellett vagy eddig „lappangó”
munkák is előkerültek. Ilyen az érsekvadkerti Szent András templom
oltárképe, amely eddig ismeretlen volt a szakirodalomban. A kiállításhoz
készült, színes reprodukciókkal illusztrált, bőségesen dokumentált
tudományos katalógus a festő művészetelméleti tevékenységét,
közéleti-szakmai aktivitását és főiskolai tanári munkásságát is
tárgyalja.


A főigazgató végül
beszámolt arról, hogy a Vaszary-tárlatot követően decemberben Zichy
Mihály (1827-1906) festőművész életművéből nyílik az intézményben
kiállítás, amelyre Szentpétervárról, az Ermitázsból egy csaknem száz
darabból álló kollekció érkezik.

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

Állásfoglalások

Hírmondó

Információk, alapdokumentumok

Kiadványok

Morzsák

Tagoknak

TTE a médiában

TTE-díj

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 3.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emléknap gyász interjú Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017