Megnyílt
a világon a legtöbb, mintegy ötvenmillió náci iratot tartalmazó
archívum a németországi Bad Arolsenben.
(Forrás:
Múlt-kor)

Az Adolf Hitler titkos
levéltáraként is emlegetett levéltár megnyitásáról tavaly állapodott meg
az iratállományt kezelő szervezet, a Nemzetközi Keresőszolgálat (ITS)
11 ország képviselőit tömörítő vezető testülete.

Mostanra az összes tagországában ratifikálták a
megállapodást. „A folyamat befejeződött, a levéltár nyitva áll” –
jelentette be szerdán Reto Meister, az ITS igazgatója. „Nagy
megkönnyebbülés ez. Sokáig tartott, túl sokáig” – mondta Paul Shapiro, a
levéltár megnyitásáért 2001 óta lobbizó washingtoni Holokauszt
Emlékmúzeum igazgatója.

Utolsóként
Görögország juttatta el a ratifikációra vonatkozó dokumentumokat a német
külügyminisztériumhoz. „Örülök, hogy az ITS archívuma megnyílhat a
történészek előtt” – nyilatkozott Günter Gloser európai ügyekért felelős
német külügyminiszter-helyettes. „Ezúton szeretnék meghívni minden
kutatót, hogy használja ki ezt a lehetőséget, és ássa bele magát a német
történelemnek ebbe a sötét fejezetébe.”

A Bad Arolsen-i levéltár anyagának túlnyomó része a
koncentrációs táborok irataiból, náci tisztviselők hivatalos
levelezéséből, halállistákból, deportálási jegyzőkönyvekből és a
kényszermunkával kapcsolatos forrásokból áll össze. A hatalmas
állományban 17,5 millió fogollyal, kényszermunkással és elüldözöttel
kapcsolatban van adat.

A
szövetségesek még a háború vége előtt kezdték összegyűjteni a náci
iratokat. A Hessen tartománybeli település levéltárában felhalmozott
anyagot aztán az ITS kezelte. Az 1955 óta a Nemzetközi Vöröskereszt
Bizottság (ICRC) irányítása alatt működő szervezet feladata kezdetben az
eltűntnek nyilvánított személyekkel kapcsolatos dokumentumok
felkutatása volt, később a kárpótlásra jogosult túlélők kérhették ki az
archívumból a hányattatásokat igazoló papírokat. A dossziékhoz egészen a
legutóbbi időkig csak az életben maradt áldozatok és közvetlen
hozzátartozók férhettek hozzá.

Mostantól már a kutatók is. Az ITS igazgatója elmondta,
hogy csak novemberben, még a nyitás előtt 50 történész és kutatóintézet
jelezte, hogy szeretnének hozzáfogni a 25 folyókilométernyi anyag
átvizsgálásához. A szellemi fogyatékosokkal és homoszexuálisokkal
kapcsolatos náci politikáról, illetve a hírhedt orvosi kísérletekről is
sok forrást tartalmazó dokumentumgyűjtemény kutatása várhatóan nem hoz
drámai változást a korszak tudományos megítélésében, de tovább
árnyalhatja a nácizmusról és a világtörténelem legborzasztóbb
népirtásról alkotott képet.  A holokauszt túlélőit és az
áldozatok rokonait pedig hozzásegítheti, hogy jobban megismerjék saját
múltjukat és a szereretteik sorsát.

Az ITS tagállamai: Egyesült Államok, Nagy-Britannia,
Németország, Izrael, Lengyelország, Franciaország, Olaszország, Belgium,
Görögország, Luxemburg és Hollandia. A vezető testület évente ülésezik,
a soros elnöki tisztet jelenleg Lengyelország tölti be.