Az
Európai Űrügynökség kiadványának magyar változata látványos
űrfelvétel-térképeken ábrázolja a Föld felszínét, így korszerű és
színvonalas oktatási segédeszköz lehet a hazai földrajztanárok
számára.
(Forrás: origo)

Műholdak
már évtizedek óta keringenek bolygónk körül, s tudományos adataikat
számos alkalmazási területen használják, szinte folyamatosan. A
hétköznapi életben talán a televíziós időjárás-jelentésekben láthatók
ilyen műholdképek a leggyakrabban, azonban az űreszközök által készített
felvételek nem kizárólag meteorológiai előrejelzésre
alkalmasak.

A műholdas technológiára épülő információszerzés neve
magyarul távérzékelés (angolul remote sensing), ami arra utal, hogy a
légkörön kívül haladó műszerekkel közvetlen érintkezés nélkül juthatunk
ismeretekhez a Föld szilárd felszínéről, bioszférájáról, illetve víz- és
gázburkáról.

Mivel egy-egy
űrfelvételen hatalmas terület látható azonos időpontban, a műszer
típusától függő részletességgel, a távérzékelés kiváló alapanyagot
szolgáltat különböző típusú térképek készítéséhez is – egyre inkább
háttérbe szorítva a terepi felmérések fáradtságos munkamódszerét. Sőt a
digitális formátumban rendelkezésre álló műholdképek azt is lehetővé
teszik, hogy összetett számítógépes adatbázisban tároljuk és jelenítsük
meg bármely terület összes térbeli adatát. Az ilyen számítógépes
alkalmazást földrajzi információs rendszernek, röviden FIR-nek nevezik
(angolul geographical information system, röviden GIS), a FIR-ek
tudományát pedig térinformatikának.

Mindezek ellenére ritkán találkozhatunk olyan
térképekkel, amelyeken a domborzati viszonyok, az országhatárok, az
úthálózat és a települések mellett a felszín valódi látványa is
szerepel. Ez sok más indok mellett részben azzal magyarázható, hogy a
térkép mindig valamilyen szempontból mutatja be az ábrázolt területet s
ezt esetleg háttérbe szorítaná a felszín képe, továbbá azzal, hogy
elkészítése után egy űrfelvétellel még számos bonyolult műveletet kell
végrehajtani, mielőtt az adott felszínrészlet az évszázadok alatt
kidolgozott vetületi rendszer és megszokott térképi ábrázolásmód szerint
jelenne meg rajta.

Az utóbbi
években azonban jelentős fejlődés zajlott le a műholdas technológia, a
távérzékelés valamint a térinformatika területein, aminek eredményeként
egyre pontosabb, használhatóbb és nem utolsó sorban szebb
űrfelvétel-térképek (vagy másként űrtérképek) készíthetők. Ennek legjobb
példája talán a Google Earth elnevezésű, globális földrajzi
internet-alkalmazás, amelyen elképesztő részletességgel látható a
magasból Budapest, a világ bármely nagyvárosa, vagy akár egy mindentől
távol eső kis csendes-óceáni korallzátony is!

Az Európai Űrügynökség (ESA) pedig már évek óta
dolgozott egy világatlaszhoz hasonló, űrfelvétel-térképekből
összeállított kiadványon, mert így az eltérő árnyalatú halvány foltok
helyett végre a tájak valódi képe látható a térképi vonalak és feliratok
hátterében. Az atlaszt az osztrák Geospace vállalat készítette el
németül, s 2006. márciusában, az eredetivel azonos időben megjelent első
idegen nyelvű kiadása is, Iskolai űratlasz címmel. A magyar változatot a
GeoAdat Kft. hozta létre az Informatikai és Hírközlési Minisztérium
támogatásával, a Magyar Űrkutatási Iroda (röviden MŰI)
szervezőmunkájának, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet
szakértőinek köszönhetően.