Az a
cél, hogy minimálisra csökkentsék a sós, a cukros, a zsíros és a
koleszterindús élelmiszerek forgalmazását az iskolákban.
(Forrás:
Index)

Rendelet helyett ajánlást
készített az OÉTI és az oktatási tárca az iskolai büféseknek: a jó
érzésű iskolai vezetésnek a beltartalmi értékek listáját kell
böngésznie. Az egészséges táplálkozás azonban többe fog kerülni az
eddigi büfézésnél.

Ajánlás lett a nyáron tervezett iskolabüfé-rendeletből,
amely az iskolák, a szülők, a tanárok és a büfések hatáskörébe adná a
diákok egészséges táplálkozásra nevelését. Az ajánlásokat az Oktatási
Minisztérium (OM) az Országos Élelmiszer-biztonsági és
Táplálkozástudományi Intézetre (OÉTI) támaszkodva adta ki; utóbbi
semmilyen élelmiszert nem tett tiltólistára, még a chipset is
engedélyezné, de furfangos módon olyan beltartalmi ajánlásokat tett –
közelebbről a sótartalomról van szó -, amelynek egyetlen itthon gyártott
termék sem felel meg. Ettől függetlenül a büfés árulhat ilyen terméket,
hiszen az ajánlás nem kötelező érvényű, csupán egyfajta útmutatás a „jó
érzésű” iskolai vezetésnek.

Az
ajánlássá formálással az OM kikerülte a tervezett rendelet brüsszeli
notifikációját; egyesek szerint a szabályozó aligha csúszott volna át,
hiszen alaphelyzetben a magyar élelmiszerkönyvben szereplő szabályok
szerint készült élelmiszerek egyike sem egészségtelenebb a másiknál. Az
ajánlás végül világos, az érintett szakmai szervezetek által követhető
vonalvezetésen nyugszik: célja az, hogy minimálisra csökkentse a sós, a
cukros, a zsíros és a koleszterindús élelmiszerek forgalmazását az
iskolákban.

A beltartalmi
javaslatok alapján a büfések összeállíthatják a 6-18 éves tanulók
megfelelő testi és szellemi fejlődéséhez szükséges élelmiszereket,
menüket, szendvicseket – de szakértők máris figyelmeztetnek, hogy az
ajánlásokat maradéktalanul betartva a büféseknek nagyon el kell
rugaszkodniuk a korábbi árszinttől.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége elfogadja
az ajánlásokat, hozzátéve, hogy a megoldás nem tökéletes, de
működőképes lehet, ha nem keveredik belőle élelmiszer-hisztéria. A
problémát az okozhatja, hogy mind az iskolák, mind a büfések, mind a
szülők saját szemszögükből igyekeznek értelmezni az ajánlásokat, amiből
esetleg vita támadhat. Kérdéses az is, hogy az ajánlásokban szereplő
határértékeket miként vizsgálják majd. Ezeket az olyan egzakt
élelmiszereknél, mint a meghatározott receptúra alapján készülő
péksüteményeknél sem lehet nyomon követni, hát még a büfés által – az
ajánlás szerint például hamis majonézzel – készített saláták vagy
szendvicsek esetében.