Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint a tankötelezettséget 16 éves korig kellene fenntartani. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke is a 16 éves korhatár mellett érvelt a PISA 2009 címmel tartott csütörtöki budapesti konferencián, amelyen Pokorni Zoltán (Fidesz) , az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának tagja is felszólalt. (Forrás: Eduline)

„Személyes véleményem, hogy 16 év alá nem szabad levinni a tankötelezettséget” – mondta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára a konferencián.

„Fontos érv mellette, hogy az államnak a gyerekek védelméről is gondoskodnia kell”, és 16 év a gyerekkor határa – tette hozzá az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a 16 éves tankötelezettség „nem azt jelentené, hogy a 16 évesnél idősebbeknek ki kell kerülniük az oktatási rendszerből, csak azt, hogy nem kötelező bent maradniuk az iskolapadban. Hoffmann Rózsa már korábban a 16 éves korig tartó tankötelezettség mellett érvelt, bár állítása szerint nem érte meglepetésként az alacsonyabb korhatár.

Pálinkás József, az MTA elnöke a kérdésről elmondta, hogy határozottan a 16 évet javasolja korhatárnak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha valaki az általános iskola elvégzése után elmegy dolgozni, „egy vagy két év után még mindig rájöhet”, hogy jó lenne valamilyen szakmát elsajátítani.

A kormány tervezett strukturális reformjait tartalmazó, március 1-jén bemutatott Széll Kálmán Tervben az olvasható: fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak, hogy választhassanak, folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát 15 évre szállítja le.

Hoffmann Rózsa a közoktatás reformjáról szólva elmondta, azt szeretnék, hogy 3 éves kortól legyen kötelező bekapcsolódni az oktatási-nevelési rendszerbe. Hangsúlyozta, hogy a kötelezettséget kellő rugalmassággal kívánják értelmezni. Arról, hogy ez a rendszer mikortól vezethető be, most folynak a számítások, mivel a jelenleginél 30-40 ezerrel több óvodai férőhely szükséges.

A kistelepülési általános iskolákkal kapcsolatban is azt hangsúlyozta, hogy kerülni akarják a kényszert. Ahol igénylik, és a körülményeket meg tudják teremteni, ott működjön alsó tagozat. A felső tagozat esetében „szükség van arra, hogy az osztálylétszámokat racionalizáljuk. Számítani kell olyanfajta összevonásokra, ahol a racionalitás és minőség összhangba hozható a gyerekek érdekeivel” – tette hozzá.

A „PISA 2009” konferencia címét arról a nemzetközi felmérésről kapta, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban háromévente végeznek, a 15 éves iskolások természettudományos, matematikai és szövegértési képességeit mérik. Az országok rangsorában Magyarország a középmezőnybe tartozik, 2009-ben a diákok szövegértésében értek el javulást.