A
programcsomagok elsősorban a készségek fejlesztését szolgálják, és a
szövegértést, szövegalkotást segítik elő.
(forrás:
MTI/Híradó)

A mostani tanév kezdete
óta száznegyven iskola és tizenkét óvoda teszteli azokat az oktatási
programcsomagokat, amelyek elsősorban a készségek fejlesztését
szolgálják és a szövegértést, szövegalkotás segítik elő – mondta az
Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára hétfőn
Balatonfüreden.

Sipos János az
igazgatóhelyettesek dunántúli háromnapos konferenciájának megnyitóján
elmondta, hogy közel négyszáz iskola nyerhet majd pályázaton, ha ebben a
tanévben felkészülnek a véglegesített programcsomagok 2006
szeptemberétől való bevezetésére. Megjegyezte: az október 15-én zárult
pályázatra kétszeres volt a túljelentkezés. A helyettes államtitkár
szerint az iskola világában való tényleges változtatásokhoz elsősorban
akaratra, szemléletváltozásra, hozzáértésre és pénzre van
szükség.

Sipos János rámutatott arra
is, hogy a 90-es évek elején még mintegy 170-180 ezer tanuló volt
például a 17-18 éves korosztályban egy évfolyamon, ma azonban csak
százezer. Hozzátette: az elkövetkező 10-12 év során ez a százezres
évfolyamonkénti létszám fog stabilizálódni.

A helyettes államtitkár elmondta: az elmúlt 10-12 évben
ugyanakkor a duplájára nőtt az érettségit adó középiskolákba járók
aránya: egy-egy korosztály negyven százaléka helyett ma már közel
nyolcvan százaléka jár érettségit biztosító oktatási intézménybe.
Tájékoztatása szerint még dinamikusabban növekedett a felsőoktatásba
bekerülők aránya: a 90-es évek elején egy adott korosztálynak csak a
10-12 százaléka járhatott egyetemre, főiskolára, ma pedig már négyszer
annyian kerülhetnek be.

Sipos János
hangsúlyozta, hogy az érettségiző korosztálynak csak 3-4 százaléka
vizsgázott emelt szinten – szerinte jövőre bizonyára emelkedik a számuk
-, de „az továbbra sem igaz, hogy csak azok kerülhetnek be a
felsőoktatási intézményekbe, akik emelt szinten érettségiznek”. A
helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy például az Eötvös Loránd
Tudományegyetemen a felvetteknek csak az 56 százaléka tett emelt szintű
vizsgát.

Sipos János elmondta: egy
szervezet például – amely emelt szintű érettségire felkészítő
tanfolyamokkal foglalkozik – olyan tartalmú szórólapokat küldött a
középiskolákba, „amelyeknek szinte egyetlen pontja sem igaz”. Abban arra
ösztönzik ugyanis a pedagógusokat, diákokat, hogy mindenki emelt szintű
érettségire menjen, mert csak azoknak van esélyük a tovább tanulásra –
magyarázta. Ez megtévesztés, „aki nagy presztízsű egyetem, nagy
presztízsű szakjára pályázik, annak várhatóan szüksége lesz az emelt
szintű érettségi többletpontjaira” – fűzte hozzá Sipos
János.