A
világon az első ismert sztrájkot háromezer éve, Magyarországon pedig
közel fél évezrede tartották a munkások. A leghosszabb tömegközlekedési
sztrájk majdnem két hónapig tartott, és egyes régi törvények alapján
börtönbe küldhették a szervezkedő munkásokat. (Forrás: FN)

A
legelső sztrájkok

Az ókori
Egyiptomban – időszámításunk előtt 1150 körül – III. Ramszesz fáraónak
nehézségei támadtak a Dejr el-Medinai munkások élelmezésével. A thébai
nekropolisz nyugati oldalának egyik völgyében található ókori település a
sírépítő munkások faluja volt, innen jártak dolgozni a közeli Királyok
és Királynék völgyébe. A rossz termés miatt az egyébként igen megbecsült
építészek és munkások ellátása akadozott, ezért nem voltak hajlandók
folytatni a munkát – derítették ki a feltárt településen nagy számban
előkerült mészkőszilánkok egyikének feliratából a kutatók. Az „ókori
jegyzettömb” tudósít a sztrájkról, ünnepről és a törvénykezés
szabályairól.

Magyarország
történetében a legelső sztrájkokat az ötvösök szervezték Besztercebányán
1515-ben, Kolozsvárott pedig 1573-ban és 1576-ban. Ez utóbbiaknak a
fennmaradt iratok szerint egy per volt az előzménye: a szász ötvösök
céhe korlátozni akarta a magyar mesterek jogait, akik emiatt kétszer is
beszüntették a munkavégzést. A sérelmeiket írásba is foglalták. Első
volt ezek között a céhszabály ama pontja, hogy a hétfőn nem dolgozó
legény egész hétre ne kapjon fizetést, illetve „az legénynek mestere
házánál nem szabad mulatni”, és az eltávozó legény nem kaphatta meg
mindjárt a fizetését. Az inasok védelme is szerepelt ebben, kikötötték,
hogy a mesterek „nem használhatják magok
szolgálatjára”.

Az első, nagy
nyilvánosságot kapott munkabeszüntetés, a kommunista rendszer első
sztrájkja 1988-ban volt. Megközelítőleg 500 mecseki szénbányász közel
húszórás munkabeszüntetéssel adott nyomatékot annak a követelésének,
hogy állítsák vissza a személyi jövedelemadó bevezetése miatt jelentősen
lecsökkent hűségjutalmuk eredeti értékét. Divatot teremtettek: már
nemcsak a bányászok, hanem más munkavállalói csoportok is követték őket.
Egy hónapon belül a Kner Nyomdának, a Granvisus Látszerészeti Eszközök
Gyárának és a Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Gyárnak a munkavállalói
nyúltak ehhez a módszerhez.

A
leghosszabb munkabeszüntetések

1983-ban Nagy-Britanniában Margaret Thatchert
újraválasztották, ekkor hozzákezdett a veszteséges bányák bezáráshoz.
Közel száz – főként walesi – bányát akart megszüntetni, ezzel 80 ezer
bányász állása került veszélybe. A munkások egy éven keresztül, 1984 és
1985 között sztrájkoltak, 3 milliárd font veszteséget okozva az
államnak. A miniszterelnök nem engedett a követelésüknek, és végül ő
nyert, a bányákat bezárták.

A
tömegközlekedési vállalatok leghosszabb sztrájkja épp egy éve volt.
Kanada fővárosában 2009 januárjában 52 napon keresztül nem jártak a
buszok – olvashatjuk a Kanadai Magyar Hírlap cikkében. Végül a munkaügyi
miniszter lépett közbe, aki kijelentette: amennyiben nem születik
megállapodás, a kormány erőszakkal visszaküldi dolgozni a 2300
sztrájkoló buszvezetőt. A sztrájkolók félig-meddig sikerrel jártak: az
ottawai önkormányzat elfogadta a szakszervezet 9 százalékos béremelési
követelését, de elutasította azon kérelmét, hogy a buszvezetők
dönthessenek a napi menetrendről. Az OC Transpo közlekedési cég a káoszt
nagyon nehezen oldotta meg: a vállalatnak több hét kellett ahhoz, hogy a
buszok és a külvárosi vasút menetrendjét helyreállítsa. Az Ottawa
Citizen napilap pedig arról számolt be, hogy volt olyan idős asszony is a
városban, aki arra kényszerült, hogy napi 12 órát (kétszer 18
kilométert) sétáljon azért, hogy ne veszítse el minimálbért fizető
munkahelyét a sztrájk idején.
A Vasúti Dolgozók Szabad
Szakszervezete még 2007-ben hirdette meg határozatlan idejű sztrájkját,
amelyet ugyan többször felfüggesztettek, ám máig sem fejeztek
be.

… és a
legrövidebbek

„A Gázai övezetben
kialakult helyzet miatt a Mozdonyvezetők Szakszervezete úgy határozott,
hogy kifejezi szolidaritását a palesztin emberekkel. Ennek jegyében a
szerelvény két perccel tovább várakozik az állomáson. Ugyanez történik a
Norvégiában közlekedő valamennyi személyvonattal. Az izraeli katonák
azonnali távozását követeljük a palesztin területekről. Köszönjük
megértésüket” – tudatta az utasokkal 2009 januárjában a norvég vasutas
szakszervezet. Ez volt a világ legrövidebb sztrájkja – olvashatjuk a
Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete honlapján.

A legelső sztrájktörvények

Egyes munkával kapcsolatos törvényeink szövege már a
XIX. század utolsó harmadában rendelkezett a munkabeszüntetésről és a
tilalmakról, ám az első általános jellegű szabályozásra az 1920-as
évekig várni kellett, akkor terjesztették a magyar parlament elé
(Bethlen-Peyer paktum). A most is hatályban lévő sztrájktörvényünkre
viszont 1989-ig várni kellett, a rendszerváltás első törvényei között
fogadták el. Azóta e jogszabály gyakorlatilag
változatlan.