Húsz
évvel a berlini fal leomlása után izgalmas adatokat tárt fel Gary Bruce,
kanadai történészprofesszor, aki a német főváros levéltárainak
Stasi-aktáiban kutatott. (Forrás: [origo])
Az 1976-os montreali olimpiáról szóló jelentésekből
kiderült, hogy az NDK-delegáció minden nyolcadik tagja ügynök volt, s a
sportolók többsége nem is tudta, hogy doppinggal tömik. Az NDK két
évtized alatt olyan sporthatalommá nőtte ki magát, hogy még ma is a tíz
legsikeresebb olimpiai nemzet között található.
Az iratok között kanadai University of
Waterloo történelemprofesszora, Gary Bruce megtalálta egy kilencoldalas
feljegyzés egyetlen lapját, amely a „Speciális gyógyszerek maradékának
megsemmisítése” alcímet kapta. Az akta szerint az olimpiai idején
tízbőröndnyi orvosi csomagot, injekciós tűket és fecskendőket
süllyesztettek a Szent Lőrinc folyó mélyére. A hiányzó nyolc oldalt
valószínűleg a hidegháború végén semmisítette meg a Stasi, a professzor
szerint viszont az egy oldal is árulkodó, hiszen nem valószínű, hogy
legális gyógyszereket dobtak a folyó mélyére.
KGB-aggodalom, NDK-siker Montrealban
Keményebb dolgokat tartalmaz egy egészében megmaradt
95 oldalas dosszié, amely szerint Erich Mielke, a Stasi főnöke többek
között úgy akarta az NDK elismertségét növelni, hogy minden módszert
engedélyezett a sportsikerek számának növelésére. A külföldi hírszerzési
főnök, Markus Wolf teljhatalmat kapott, ő lett az Operation Finale nevű
művelet első embere, amelynek során az olimpiai csapat össze tagját
szigorúan figyelték egész évben, főleg a 16 napos olimpia
idején.
A keleti blokk
titkosszolgálati vezetői még a játékok előtt találkoztak Moszkvában, a
KGB székhelyén. A szovjetek elsősorban amiatt aggódtak, hogy a montreali
ukrán és keletnémet emigránsok megpróbálják rábírni honfitársaikat a
disszidálásra.
Levéltári adatok
szerint az NDK 511 fős olimpiai csapatából 67-en dolgoztak besúgóként,
Bruce professzor szerint sokan azért fogadták el a Stasi-megbízást,
nehogy eltiltsák őket a jövőbeli nemzetközi sporteseményeken való
részvételtől. „Akadtak olyanok, akik boldogan segítettek, mert élvezték,
hogy tagjai a titkosrendőrségnek” – állította Bruce, aki szerint a
csapat mellett lévő tolmácsok is ügynökként
dolgoztak.
Két sportolót még az
olimpia előtt eltiltottak, mert egy külföldi edzőtábor során osztrák
szállodásokkal beszélgettek. A Stasi feljegyezte, hogy az egyik
sportolót felkereste az Egyesült Államokban élő nagyapja, egy másik tánc
közben telefonszámot cserélt egy kanadai lánnyal, míg az egyik női
csapat tagja egy olasz sportolóval töltött minden éjszakát. Egy úszót
állítólag az amerikai csapat környékezte meg, ám az ügynökök még a
kézbesítés előtt elfogták a neki címzett levelet. A legrosszabbul az a
sportoló járt, akit azért tartottak kockázatos elemnek, mert házassági
problémával küszködött, ezért inkább hazaküldték a
feleségéhez.
Az ügynökök
összességében elégedettek voltak az olimpián tapasztaltakkal, állított
Bruce, aki szerint a sportolók többségének fogalma sem volt arról, hogy
szteroidokkal tömik őket. Erre csak sportpályafutásuk befejeztével
jöttek rá, amikor többen rákos megbetegedések, májproblémákat
tapasztaltak, a nők pedig beteg gyermekeket szültek.
Az NDK csapata végül 40 arany-, 25 ezüst- és 25
bronzéremmel az éremtáblázat második helyén végzett a Szovjetunió
mögött.