A kormány
döntött a felsőoktatás reformjáról
(Forrás: Eduport)

A képzési szerkezet átalakítása, az irányítási
reform és a hallgatói támogatások rendszerének megváltoztatása áll a
kormány által szerdán elfogadott Magyar Universitas program
középpontjában.

A magyar
felsőoktatás az elmúlt másfél évtizedben lezajlott változások miatt
alapvető minőségi problémákkal küzd. A felsőoktatási expanziót nem
kísérte minőségi fejlesztés: 15 év alatt a hallgatók száma nagyjából
négyszeresére nőtt, ugyanakkor az intézményi infrastruktúra csak mintegy
harminc százalékkal bővült; a képzési szerkezet merev, a
finanszírozások sokszor irracionálisak – ismertette az alapvető
problémákat Magyar Bálint a szerdai kormányülést követően.

Az oktatási miniszter a kabinet
által elfogadott, a felsőoktatási törvény módosításának alapjául
szolgáló Magyar Universitas programról elmondta: a koncepció elsődleges
célja az, hogy nemzetközi szinten is versenyképes tudás megszerzésének
lehetőségét biztosítsa.

Az oktatási
tárca vezetője emellett kiemelt fontosságúnak nevezte az egyenlő esélyek
megteremtését, a hallgatói teljesítmények többszintű és a mainál
differenciáltabb honorálását, valamint a felsőoktatás és a gazdaság
kapcsolatainak erősítését. A program alapján várhatóan ősszel tárgyal az
Országgyűlés a felsőoktatási törvény átfogó módosításáról.

Tömeg- és
elitképzés egy rendszeren belül
A felsőoktatási
reform egyik legfontosabb eleme a képzési szerkezet átalakítása –
hangsúlyozta Magyar Bálint. A Magyar Universitas program a bolognai
folyamathoz csatlakozás jegyében egy lineáris szerkezetű, három plusz
egy elemes képzési rendszer bevezetését fogalmazza meg. A
hatszemeszteres, 180+30 kredites, úgynevezett felsőfokú alapképzés végén
már megszerezhető lesz az első diploma. Ezt a hároméves képzést követi a
négyszemeszteres – vagyis kétéves -, 120 kredites mesterképzés, amelyre
épülhet az újabb hat féléves, 180 kredit elérését megkövetelő doktori
(PhD minősítést adó) képzés. A koncepció szerint a képzési szerkezet
része a négyszemeszteres felsőfokú szakképzés is, az oktatási miniszter
szerint az ebben – valamint a felnőttképzésben – részt vevők arányát
számottevően bővíteni kell a következő években. Magyar Bálint aláhúzta: a
felvázolt képzési szerkezet képes arra, hogy a tömeg- és az elitképzés
igényeit, valamint szempontjait egy rendszeren belül
érvényesítse.

A program tartalmazza
az irányítási reform kereteit is: a felsőoktatási intézmények élén
úgynevezett irányító testületek állnak majd, amelyek tagjait az oktatási
miniszter és az egyetemi, illetve a főiskolai tanácsok fogják
delegálni. Ez a testület választja a rektort, valamint stratégiai
döntéshozatali funkciókkal is rendelkezik majd. Az új finanszírozási
rendszer bevezetése azt jelenti, hogy a szolgáltatások színvonalának
elismerésén alapuló képzési, fenntartási és kutatási normatívából álló
finanszírozást alakítanak ki.

Jövő szeptembertől egy diploma ingyen
jár
A hallgatói támogatások bővítése is
prioritást élvez – mondta a szakminiszter. Ennek jegyében 2005
szeptemberétől egy diploma megszerzése ingyenes lenne, emellett
emelkedik a lakhatási támogatás. A szaktárca vizsgálja annak
lehetőségét, hogy akik költségtérítéses képzésben vesznek részt,
magasabb diákhitelt vehessenek igénybe – mondta a miniszter.

A felsőoktatási
infrastruktúra-fejlesztési program keretében 2010-ig mintegy
kétszázmilliárd forintot fordítanak oktatási épületek bővítésére. Öt
felsőoktatási intézménnyel már megállapodtak, a hat beruházási program
keretösszege mintegy 32 milliárd forint. További két fejlesztési
programcsomagot most készítenek elő, az egyik harmincmilliárdos, a másik
mintegy 15 milliárdos beruházásról szól.