Egyedülálló
leletekre bukkantak magyar régészek Szudánban, ahol egy épülő Nílus-gát
miatt elárasztásra váró területet tárnak föl a világ több részéből
összesereglett tudósok. A tárgyak egy része a Szépművészeti Múzeumba
kerül.
(Forrás: Népszabadság)
A
magyar expedíció 2006 elején már dolgozott másfél hónapot a majdani
Nílus-tó közepén lévő magyar koncessziós területen. Idén azonban nem
tudtak visszatérni ugyanoda, mivel a szudáni hatóságok és a törzsi
csoportok közötti feszültség a munka befejezését és a kutatók
biztonságát is fenyegette. Emiatt a magyar régészcsapattal párhuzamosan
dolgozó német expedíciónak, valamint a British Museum leletmentőinek is
távozniuk kellett. A Szudáni Régészeti Hivatal egy új, később rendkívül
leletgazdagnak bizonyult területet ajánlott fel a magyaroknak. Ez a
földdarab az épülő gát mellett, az ókori Núbia egyik legfontosabb
városához, Napatához közel, az egykori Napata királyság központi részén
fekszik.
A kutatók egy hatalmas
kiterjedésű, a Nílus-parton álló keresztény kori (Kr. u. VI-XIV. sz.)
városban kezdték meg a munkát. Az egyelőre ismeretlen nevű város fontos
kereskedelmi és közigazgatási központ lehetett. A csapat legjelentősebb
munkája a település sokszorosan átépített, később porig rombolt
keresztény templomának feltárása volt. A munka során sikerült
azonosítani a szokatlan alapszerkezetű épület részeit, és megtalálni egy
sírt, amelyben vélhetően a templom egyik papja nyugszik. Ezenfelül
találtak egy a pattintott kőkorszakból származó szakócát is, amelynek
korát a vizsgálatok legalább 250 ezer évesre tették. A csapatnak három,
egymástól független kőkori települést is sikerült részletesen
feltárnia.
Az ásatások mellett a
magyar kutatók részletes térképezési munkát folytattak. Speciális
fotogrammetriai módszerekkel nemcsak az épületmaradványokat, hanem a
környéken igen gyakori sziklarajzok közül is sokat dokumentáltak. „A
feltárt leletek egy része a nemzetközi gyakorlatban is ritka
leletmegosztás keretében Magyarországra kerül, a Szépművészeti Múzeum
antik gyűjteményét gazdagítja. Hogy pontosan mi, az a jövő évi
egyeztetésen derül ki” – tudtuk meg Lassányi Gábor régésztől, a magyar
kutatócsoport vezetőjétől. A feltárt anyag egy része már most
Magyarországon van, jelenleg a restaurálás és a leletek feldolgozása
folyik. A nagyközönség az év második felében láthatja majd a
tárgyakat.
A szudáni kormány
2002-ben nemzetközi felhívást tett közzé annak érdekében, hogy megmentse
a Nílus negyedik zuhatagánál épülő duzzasztógát által veszélyeztetett
terület régészeti örökségét. A Merowe-gát-projekt méreteiben csak az
egyiptomi asszuáni gát megépítéséhez hasonlítható. A széles nemzetközi
összefogásban megvalósuló leletmentési projektben angol, lengyel, német
és amerikai kutatók mellett magyarok is részt vállaltak. A túlnyomórészt
magánpénzből megszervezett, a Magyar Meroé Alapítvány által koordinált
expedíció csapatában különböző hazai kutatóintézetekben dolgozó magyar
kutatók és mérnökök vettek részt.