Lényegesen
jobb teljesítményt értek el a magyar diákok a nemzetközi
TIMSS-felmérésben matematikából és természettudományokból, mint korábban
a PISA-teszteken. A meglepő eredmény magyarázata nem a tanulók hirtelen
megváltozott tudásában, hanem a két mérési módszer, illetve a felmért
tudásanyag eltéréseiben rejlik. (Forrás: Népszabadság)

A korábbi években a hazai közéletben komoly
hullámokat keltő PISA-kutatásokat az OECD kezdeményezte. Abban a
felmérésben a képességeket és a teljesítményt mérik. Az országonkénti
minta 4-10 ezer fős, a válogatásnál a reprezentativitásra törekednek.
Nem a lexikális tudás áll a középpontban, hanem a „tudáshasznosítás”
képességére próbálnak meg rákérdezni: olyan komplex feladatokat adnak a
diákoknak, amelyek az iskolai tananyag gyakorlati használatát igénylik. A
felméréseket háromévenként ismétlik, így a változásokat is nyomon lehet
követni.

Az olvasási
(szövegértési), matematikai és természettudományos tudást mérő
PISA-tesztekben a magyar tanulók azért szerepelnek (nemzetközi
összehasonlításban) a várakozásoknál gyengébben, mert a magyar oktatási
rendszer alapvetően lexikális tudást közvetít és kér számon, az
ismeretek alkalmazását viszont nem készíti elő. Ahogyan az egyik,
általunk megkérdezett pedagógus fogalmazott: a hazai nyolcadikosok
tisztában vannak a kamatszámítás elméletével, ám egy átlagos magyar
felnőtt számára mégis problémát jelent a banki hitelajánlatok
összehasonlítása a kamatok alapján (a többség a döntést nem is a
fizetendő kamatterhek, hanem a havi törlesztőrészlet nagysága alapján
hozza meg).

A lapunkban tegnap
rsézletesen ismertetett TIMSS-felmérés viszont kifejezetten a lexikális,
elméleti tudásra kérdez rá, vagyis arra, amiben a magyar oktatási
rendszer hagyományosan erős. Ennek köszönhető, hogy a hazai diákok
mindkét korosztályban (negyedik és nyolcadik évfolyam) matematikából és
természettudományokból is a felső harmadban végeztek. Sőt, a nyolcadik
évfolyamon, mint arról már hírt adtunk, a matematikai feladatok
megoldásánál csak öt ország (Tajvan, a Koreai Köztársaság, Szingapúr,
Hongkong és Japán) ért el a magyaroknál jobb eredményt, ami kimagasló
teljesítménynek számít).

Balázsyi
Ildikótól, a szaktárca Oktatási Hivatalának osztályvezetőjétől
megtudtuk, a mintaválasztás és a mérés minden technikai körülménye
szigorú (és országonként azonos) szabályok szerint zajlik. A mintavétel
teljes mértékben garantálja, hogy a TIMSS-mérés eredményei
reprezentatívak, a mérés a magyar 4. és 8. évfolyamos tanulók tudásáról
megbízható és hiteles képet ad. A szakember szintén azt hangsúlyozta,
hogy a felmérés feladatai – mindenekelőtt matematikából – közel állnak a
tanórai feladatokhoz, így a magyar tanulók számára ismerősen
hatottak.