Visszatérés-újrakezdés
címmel a vészkorszak utáni időket mutatja be az a kiállítás, amely a
Holokauszt Emlékközpontban látható.

A tárlat azt mutatja be, hogy milyen körülmények várták
1945 és 1947 között a hazatérés mellett határozó egykori deportáltakat
és a holokauszt túlélőit. Az egykori deportáltak és elhurcoltak, a faji
alapon üldözött zsidók és romák, valamint más politikai, vallási okok
miatt elhurcolt személyek fenyegetettsége a koncentrációs- és
munkatáborok felszabadítását követő eufória után nem szűnt meg. Éhség,
betegség gyötörte őket, hazatérésük pedig esetenként hónapokig
eltartott.

A hazatérteknek
Magyarországon újabb nehézségekkel kellett számolniuk: a személyes,
családi tragédiákon túl sokuk otthonába még 1944-ben beköltöztek és az
új lakók nem voltak hajlandók az ingatlanokat visszajuttatni jogos
tulajdonosaiknak. Voltak olyan települések – köztük a híressé/hírhedtté
vált Miskolc és az alföldi Kunmadaras – ahol a visszatértek ellen a
helyi lakosság pogromot rendezett.

Jóllehet a kormány és más segélyszervezetek –
elsősorban az amerikai központú Joint és az 1945 tavaszán alakult
regisztrációs- és segélyszervezet, a Magyarországi Zsidók Deportáltakat
Gondozó Országos Bizottsága – igyekeztek törvényileg, erkölcsileg és
adományok formájában segíteni a hazatérés mellett döntő túlélőket.
Ugyancsak támogatást nyújtott az 1946-ban létrehozott Gestapo
Fogházviseltek Köre. A pártállami diktatúra kiépítésével ugyanakkor a
holokausztot politikai okokból elhallgatták és ezek a szervezetek az
ellehetetlenített helyzetben 1950-ig fokozatosan
megszűntek.

A tényekhez tartozik az
is, hogy a holokauszt számos túlélőjét szovjet munkatáborokba hurcolták
tovább és hogy a világháborút követő atrocitások, az újabb
zsidóellenesség, majd a közöny, valamint a társadalom más rétegeit
egyaránt érintő demokratikus életlehetőségek beszűkülése
következményeként több tízezren a kivándorlás mellett
döntöttek.

A Visszatérés –
újrakezdés című tárlat írásos és fotódokumentáció valamint korabeli
tárgyak bemutatásával annak is igyekszik emléket állítani, hogy 1945 és
1947 között a Magyar Országgyűlés huszonegy diszkriminiatív törvényt és
több száz rendeletet helyezett hatályon kívül. A sorból kiemelkedik az
1946. évi XXV. törvénycikk a magyar zsidóságot ért üldözés
megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről. A kiállítás e
törvény megszületésének 60. évfordulójára készült.