A volt
oktatási miniszter Sándor Klárával együtt jegyzett törvényjavaslata
szerint 2010 szeptemberében már nem lehetne az általános iskola ötödik
osztályában nyolcosztályos gimnáziumi osztályt indítani. (Forrás:
NOL)

Megszüntetné a nyolc évfolyamos
gimnáziumokat Magyar Bálint. A volt oktatási miniszter és
szabaddemokrata képviselő-társa, Sándor Klára által jegyzett
törvénymódosítási javaslat szerint a nyolc évfolyammal működő
gimnáziumokat át kellene szervezni: a 2010-2011-es tanévtől már nem
indíthatnának ilyen új ötödik osztályt (az ebben az iskolatípusban addig
megkezdett tanulmányok változatlan formában befejezhetők lennének). A
rákövetkező tanévtől a 12 évfolyamos iskolákban már az ötödik évfolyamon
is – a teljes tanítási időkeretben – a nem szakrendszerű oktatást
kellene megszervezni. A különböző szaktantárgyak helyett az
alapkészségek – írás, olvasás, számolás – erősítését kellene folytatni a
felső tagozatban is a hatodik osztály végéig.

Magyar Bálint elképzelései nem újkeletűek. A 2006-os
koalíciós egyeztetéskor utódjára hagyott – az MSZP által is elfogadott –
oktatási programcsomagja szintén tartalmazta a hétfőn törvénymódosítási
javaslatként is benyújtott indítványokat.

A Hiller István vezette Oktatási és Kulturális
Minisztérium azonban csak annyiban változtatott a hat, illetve a nyolc
osztályos gimnáziumok életén, hogy eltörölte a helyi írásbeli és szóbeli
felvételiket. Így az idei felvételiken a központi teszt vagy az
általános iskolai jegyek alapján válogathatták ki leendő diákjaikat,
maguk külön nem felvételiztethettek.

A cél megmaradt: megakadályozni a legjobbak korai
kiválogatódását. A hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok ugyanis
„lefölözik” a jobb teljesítményű diákokat, tovább mélyítve az iskolák
közötti különbségeket. Az elit iskolák még idejekorán, a negyedik, vagy a
hatodik osztály befejezése után, a jobb szociális hátterű diákokat
válogatják ki, a hátrányosabb helyzetűek pedig maradnak régi
iskolájukban. Az eredmény számokban is mérhető. A legutóbbi
kompetenciamérés szerint a szerkezetváltó gimnáziumokba járó diákok
matematikából és szövegértésből is 7985 ponttal jobb eredményt értek el
hagyományos általános iskolába járó társaiknál. Ez az előny a további
évfolyamokon is megmarad.

Kérdés,
miért csupán az egyébként a diákok négy százalékát oktató nyolc
évfolyamos gimnáziumokat szüntetnék meg, s hagynák érintetlenül a 6+6-os
iskolákat. Valószínűleg ezt tartják a jó szerkezetnek. Már a 2003-as
közoktatási törvény is ebbe az irányba mozdult. Ennek jegyében a
korábban csak az alsó tagozatban oktató tanítók – az alapkészségek
megerősítése érdekében tanítási keretük 25-50 százalékának erejéig –
folytathatják munkájukat az ötödik és a hatodik osztályban
is.

Még nem tudni, hogy az MSZP,
illetve a kormány támogatja-e a szabaddemokrata elképzelést. Az oktatási
tárca érdeklődésünkre annyit közölt: tanulmányozzák és megvitatják a
tervezetet.