Folytatódnak
a reformok
(Forrás: Magyarország.hu)

Nem lesz gyökeres változás az oktatáspolitikában –
mondta Magyar Bálint a parlament szakbizottságának pénteki ülésén. A
testület kormánypárti többsége támogatta a miniszterjelöltet. A tárca
politikai államtitkári posztján Arató Gergely váltja Szabados Tamást. Az
Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága pénteki ülésén tizenegy
támogató és tíz ellenszavazattal alkalmasnak találta Magyar Bálintot az
oktatási miniszteri posztra.

A mintegy három és fél órás meghallgatáson a régi-új
tárcavezető kijelentette: folytatódnak a reformok, nem várható gyökeres
fordulat az oktatáspolitikában. A jelölt nem tervez személyi
változásokat a minisztérium vezetésében, helyettes államtitkári rangban
továbbra is Sipos János felel a közoktatásért, Mang Béla pedig a
felsőoktatásért. Magyar Bálint megköszönte a távozó politikai
államtitkár munkáját; Szabados Tamást a 36 éves Arató Gergely váltja a
poszton.

Magyar Bálint a
bevezetőjében felsorolta a legfontosabb változásokat, kitért az új
Nemzeti alaptantervre, a szöveges értékelésre és a szülői engedéllyel
történő buktatásra, a kétszintű érettségire, valamint a nyelvi
előkészítő osztályok elindítására.

Mint mondta, nagy szakmai érdeklődés kíséri a
Világ-Nyelv programot, emellett folyamatosan fejlesztik az intézmények
technikai hátterét, ami a jövő évtől bevezetendő informatikai
normatívának köszönhetően felgyorsulhat. A miniszterjelölt kitért a
gazdasági kamarákkal 2003 januárjában aláírt együttműködési
megállapodásra, mely számukra szakképzési feladatok átvételét tette
lehetővé.

A leendő tárcavezető
kiemelte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervből a következő években
milliárdos összegeket költhetnek oktatási célokra, az uniós
támogatásokkal 2007 és 2013 között négy-ötszörösükre bővülhetnek a
források.

Ellenzéki képviselők
felvetéseire éles vita alakult ki az úgynevezett PPP-konstrukciókban
megvalósuló felsőoktatási beruházásokról. Magyar Bálint elmondta, hogy
Nyugat-Európában „ismert és bevált dologról” van szó, magántőke
bevonására itthon azért van szükség, mert az elmúlt években a
költségvetésből átlagosan 10-12 milliárd forintot fordíthattak hasonló
célokra. „A hallgatók száma megnégyszereződött, miközben az
infrastruktúra mindössze harminc százalékkal bővült” – érvelt a
miniszterjelölt. A fideszes honatyák elsősorban azt kifogásolták, hogy
ez a megoldás jóval drágább, mintha állami hitellel valósulnának meg a
beruházások, mert húsz évig jelentős terheket ró a
büdzsére.

Szintén ellenzéki kérdésre
Magyar Bálint kijelentette, semmilyen szándék nincs a felsőoktatási
intézmények privatizációjára. Szóba került a Nemzeti Tankönyvkiadó
magánosítása is, amivel kapcsolatban a jelölt megjegyezte, hogy ezt a
folyamatot ÁPV Rt. bonyolítja le, és szerinte garanciát jelent, hogy 25
százalékos részesedést megőriz a magyar állam.