• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Magyar: átöröklődnek a társadalmi hátrányok az oktatásban
2005. március 19. szombat, 0:00

Nemcsak
intézményenként, hanem iskolákon belül és tantervek szerint is
megtalálható a szegregáció – mondta az oktatási miniszter.
(Forrás:
Híradó)

Erősen differenciáló és
szelektáló a magyar oktatási rendszer, a meglévő társadalmi hátrányokat a
diákok között nem csökkenti, hanem átörökíti – mondta Magyar Bálint
oktatási miniszter pénteken egy, a romák elkülönítésének
megszüntetéséről szóló budapesti konferencián.


Az oktatási tárca vezetője az utóbbi
években az OECD országokban végzett PISA-jelentés adataira hivatkozva a
magyar oktatási rendszer antidemokratikus természetéről beszélt. Mint
mondta, a diákok teljesítménye közti különbséget nagy mértékben az
iskolák közötti különbség magyarázza. „A roma diákok esetében látni való
az, hogy elkezdődött egy nagyon erős szegregáció az iskolák között is, a
romák és a legszegényebb gyermekek a településen általában az
alacsonyabb presztízsű iskolákba járnak” – mutatott rá Magyar
Bálint.


Magyar Bálint kifejtette:
nemcsak intézményenként, hanem iskolákon belül és tantervek szerint is
megtalálható a szegregáció. Körülbelül 28.000 diák cigány többségű
osztályokban végzi tanulmányait, a homogén cigány osztályok 73
százalékában csökkentett, felzárkóztató kisegítő tanagyag szerint
tanítanak – mondta.
 
Szólt arról: vannak
szakértők, akik szerint szükséges lenne az esélyegyenlőséget jobban
biztosító iskolaválasztási mechanizmusok kialakítására, de a kérdés
jelenleg nincs napirenden. „A szabad iskolaválasztás lehetősége
beindított egy folyamatot, amely korai versenyvizsgákra kényszeríti a
diákokat, s ezek révén elkezdődik (…) egy erős szelekciós
szétválasztódás az iskolarendszeren belül” – magyarázta Magyar Bálint.
Kiemelte: az esélyegyenlőség irányába mozdít el – a többi között – az,
hogy a Nemzeti Alaptanterv a lexikális ismeretek helyett az ismeretek
alkalmazását tűzi ki célul, valamint az alapkészségek tanítására
fordított időt kívánják növelni.


Lévai Katalin európai parlamenti képviselő, volt
esélyegyenlőségi miniszter előadásában hangsúlyozta, „egy európai roma,
kisebbségi politika csak akkor lehet eredményes, hogyha a részvételi
demokrácia szempontjait tiszteletben tartja, ami azt jelenti: a romák
részvételével, a roma kisebbségi képviselők, civil szervezetek, európai
politikusok, európai intézmények, nemzeti kormányok összefogásával
valósul meg”.

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

A TTE postája

Hírfigyelő

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 4.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017