Családja letiltotta az 1956 után belügyminiszterként
dolgozó és a forradalom résztvevői elleni megtorlásokban fontos szerepet
játszó Biszku Béláról szóló dokumentumfilmet – személyiségi jogaik
megsértésére hivatkozva. (Forrás: [origo])

A film bemutatását tervező mozi a pertől tartva nem
mutatja be a filmet, amelyben megszólal az 1989 óta visszavonultan élő
Biszku is. A készítők elismerték ugyan, hogy csellel szerezték meg
Biszku nyilatkozatát, de azt állítják, az egykori belügyminiszter
beleegyezett az interjúba.

A
Biszku család kérésére nem mutatja be az Uránia mozi a Biszku Béla 1957
és 1961 közötti tevékenységével foglalkozó, Bűn és büntetlenség 
című dokumentumfilmet. Az 1956-os forradalom után belügyminiszterként
tevékenykedő Biszku lánya, Biszku Éva Józsa azt mondta a mozi
vezetőségének, hogy személyiségi jogok megsértése miatt bepereli őket,
ha bemutatják a filmet. Az Uránia nem tűzi műsorra a
dokumentumfilmet.

A Biszkuról és
az 1956 utáni megtorlásokról szóló, dokumentumfilmet a Mandiner című –
korábban a Reakció nevet viselő – blog két újságírója, Novák Tamás és
Skrabski Fruzsina készítette. Novák az [origo]-nak azt mondta, 2008-ban
merült fel bennük, hogy foglalkozni kéne a forradalmat követő
retorziókkal, és érdemes lenne interjút készíteni a korszak meghatározó
politikusával, a rendszerváltás óta visszavonultan élő, a
nyilvánosságtól elzárkózó Biszku Bélával.

Novák azt mondta, számos korabeli dokumentumot,
peranyagot, jegyzőkönyvet néztek át a film készítése előtt, több
történésszel beszéltek, még egy pszichológus véleményét is kikérték. A
feldolgozott dokumentumokat átolvasva arra a következtetésre jutottak,
hogy Biszku belügyminiszterként az állampárt központi bizottságának
ülésein többször felszólalt annak érdekében, hogy a bíróságok súlyosabb
ítéleteket hozzanak, illetve több esetben fizikai megsemmisítést is
követelt. Kíváncsiak voltak Biszku álláspontjára is, ezért megkeresték,
és videóinterjút készítettek vele. Az egykori belügyminiszter – aki még
mindig ellenforradalomnak tartja 1956-ot – a filmben Novák szerint azt
állította, ő nem szólt bele a bíróságok és az ügyészség munkájába, a
szigorú ítéletek nem az ő nyomására születtek.

Kézi vezérlés a legkeményebb
időszakban

Biszku Béla 1921-ben
született a baranyai Márok községben. A szerszámlakatosként dolgozó
Biszku 1938-ban csatlakozott az ifjúkommunista mozgalomhoz, majd
1944-ben a kommunista pártba is belépett. 1946-tól a budapesti
pártbizottságban dolgozott, 1949-ben egy rövid ideig a párt fővárosi
káderosztályát is vezette. 1951-ben leváltották, a X. kerületi
pártbizottság titkára lett. Itt dolgozott 1953 szeptemberéig, amikor
megkezdte tanulmányait a Politikai Főiskolán. 1955 tavaszától a XIII.
kerületi pártbizottság első titkára. A párt 1956-os átszervezése után
Kádár bizalmas embere, az MSZMP vezetőségének tagja lett, 1957 májusától
1961 szeptemberéig belügyminiszter volt. 1962-től a Központi Bizottság
titkára, de a Kádár és a közte kialakult konfliktusok miatt fokozatosan
kiszorult a hatalomból, annak ellenére, hogy Moszkva támogatását
élvezte. 1978-ban nyugdíjazták, 1989 óta visszavonultan
él.

„Ortodox sztálinista, akiben
volt annyi pragmatizmus, hogy a lassan változó rendszerhez igazodni
tudjon, és az 1978-as nyugdíjazásáig megőrizhesse pártfunkcióit” –
jellemezte Biszkut Rainer M. János történész, az 56-os Intézet
igazgatója. Biszku a forradalom idején a proletárkerületként számon
tartott Angyalföld párttitkára volt, majd a megtorlás legkeményebb
időszakában ő felügyelte az állambiztonsági szerveket és a rendőrséget,
amelyet „kézi vezérléssel irányított” – mondta róla Rainer.
Belügyminiszterként szinte napi rendszerességgel kapott jelentéseket az
ügyek állásáról, így a Nagy Imre-pert is nyomon követte. A hatvanas
években elveszítette Kádár János bizalmát, mert balról bírálta a
gazdasági reformokat és a nyitás politikáját.

Bakos Edit, az Uránia igazgatója az [origo]-nak azt
mondta, épp a film plakátjait helyezték ki, amikor megkereste őket
Biszku Éva Józsa, és felszólította őket, hogy ne mutassák be a filmet.
Arra hivatkozott, hogy a film alkotói nem tájékoztatták pontosan
édesapját, mire fogják felhasználni a felvételeket. Az egykori
belügyminiszter lánya Bakosnak azt mondta, ha a család engedélye nélkül
mutatja be a filmet az Uránia, személyiségi jogaik megsértése miatt pert
indítanak. Az igazgatónő kikérte egy jogász véleményét, aki
figyelmezette, ha úgy mutatja be a filmet, hogy egy folyamatban lévő
perről tud, akkor jogsértést követ el, ezért a mozi nem tűzi műsorra a
Bűn és büntetlenség-et.

Nagy
csibészek

Novák elismerte, nem
voltak teljesen etikusak a film készítésekor. A két rendező-újságíró egy
fiktív ifjúsági szervezet nevében kereste meg az egykori
belügyminisztert, és azt mondták neki, hogy egy almanach összeállításán
dolgoznak. „Tartottunk attól, nem lesz hajlandó nyilatkozni, ha első
perctől elmondjuk neki, hogy újságírók vagyunk” – mondta Novák. Később
viszont állítása szerint tájékoztatták Biszkut, hogy mit terveznek, aki
„nagy csibészeknek” nevezte őket, de Novák szerint belement az
interjúba, a végén még egy könyvét is dedikálta neki. Novák azt mondta,
aláírattak egy nyilatkozatot Biszkuval, hogy hozzájárul a felvételek
felhasználásához, ezért értetlenül fogadták a család
reakcióját.

Az [origo] megkereste
Biszku lányát is, de ő nem kívánt az ügyben nyilatkozni. A film készítői
a bemutató napjára  találkozót hirdettek a letiltott filmben
szereplőkkel és a nyilatkozókkal, ahol várhatóan a dokumentumfilmet is
levetítik.

Az
[origo] eredeti cikke
»