A
miniszterelnök az iskolarendszer igazságosabbá tételének jegyében újabb
kormányzati lépéseket jelentett be. Ezek egyike gyökeres fordulatot
hozhat: a tervek szerint ugyanis, ha lehet, meg kell őrizni minden
kistelepülési iskolát.
(Forrás: Népszabadság)

Újabb hét lépést jelentett
be Gyurcsány Ferenc kormányfő és Magyar Bálint oktatási
miniszter tegnap a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikumban
tartott ünnepélyes tanévnyitón. Ezek a lépések a már megkezdett oktatási
reformot vinnék tovább. A miniszterelnök úgy fogalmazott: igazságosabbá
kell tenni az oktatást, hogy egy gyermek sorsát ne az határozza meg,
hová, milyen családba született.

Ennek érdekében a jövőben az általános iskoláknak a saját
körzetükbe tartozó gyermekek felvételén túl – ha marad még helyük –
elsősorban az adott településen élő tanulókról kell gondoskodniuk,
előnyben részesítve a hátrányos helyzetűeket. Ez a gyakorlatban azt
jelentené, hogy az úgynevezett elitiskolák sem válogathatnák meg
diákjaikat – kötelesek lennének fölvenni az ott lakó és hozzájuk
jelentkező rosszabb képességű és rosszabb szociális körülmények közt élő
gyermekeket is. (A közoktatási törvény szerint jelenleg is tilos az
első osztályba jelentkezőket felvételiztetni, „tájékozódó jellegű
elbeszélgetést” azonban lehet tartani, így ezt a kiskaput kihasználva az
intézmények mégis szűrhetik a jelentkezőket.)

A javaslat csak az első osztályosok beiskolázására
vonatkozik, a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok általános iskolai
évfolyamaira történő jelentkezésére – tehát a gimnáziummal együtt működő
ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályokba pályázókra – nem.
Holott a korai szelekció, amit a kormány korlátozni kíván, éppen ezekben
az iskolatípusokban a legjellemzőbb.

A kormánynak célja az is, hogy az alacsonyabb
lélekszámú településen élő diákok ugyanolyan színvonalú oktatásban
részesüljenek, mint a nagyobb városok diákjai. Ezért a kistérségi
társulások keretében ösztönözni fogják, hogy ha helyben vannak az
iskolák alsó tagozatai, a felső tagozatok iskolabuszokkal elérhetők
legyenek, és minden kistérségben legyen olyan tizenkét évfolyamos
iskola, ahová felvételi nélkül be lehet jutni. Mindebből arra lehet
következtetni, hogy – ha van elég gyerek – a szándék az, hogy a még
meglévő iskolákat ne kelljen bezárni. Cél az is, hogy minden
kistelepülésen legyen óvoda.

Átalakítják a tankönyvjóváhagyás rendszerét is, hogy a
gyermekközpontú tanítás – a lexikális ismeretek túlsúlya helyett – a
tankönyvekben is előtérbe kerüljön. Az összes iskolát széles sávú
internetkapcsolattal látják el az év végéig, és felgyorsítják a
digitális tartalomfejlesztést, azaz megkétszereződik a számítógépen
elérhető tananyag. A „Szemünk fénye” elnevezésű program az iskolák
világítási és fűtési rendszerének korszerűsítését szolgálja majd, a
„Prémium évek” nevű program pedig lehetővé teszi, hogy az
iskolafenntartók élni tudjanak a korengedményes nyugdíjazás
lehetőségével. Ezenkívül azt is lehetővé tennék, hogy a részmunkaidős
foglalkoztatás is beszámítson a társadalombiztosításnál a szolgálati
időbe. Az átlagon felül teljesítő pedagógusok számára olyan
ösztöndíjrendszert alakítanak ki, amellyel a közalapítványok pályázati
formában ismerhetik el a tanárok munkáját.

Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője
minderre úgy reagált: a valóság ismeretét nélkülöző az a bejelentés,
hogy minden kistelepülésen legyen óvoda: a most megszűnt intézmények
közel fele kistelepülési óvoda volt. Szerinte a pedagógusok, a diákok és
a szülők nem ilyen bejelentésre számítottak, ugyanakkor előremutatónak
nevezte a tankönyvjóváhagyás rendjére vonatkozó lépést, amelyet a Fidesz
is javasolt.

---

Az
oktatási jogok miniszteri biztosához és az állampolgári jogok biztosához
fordul az MDF az intézménykihasználtsághoz kötött közoktatási normatíva
miatt. Almássy Kornél, a párt alelnöke felháborítónak és
alkotmányellenesnek nevezte, hogy gyermekenként tízezer forintot vesznek
el azoktól az iskoláktól, amelyekben az osztálylétszám nem éri el az
átlagosnak számító 23-at, s ezzel épp a legnehezebb helyzetben lévő
intézményektől vonnak el forrásokat. Bejelentette azt is: kezdeményezik
az oktatási jogok miniszteri biztosa hivatalának önálló intézménnyé
válását: vagyis azt, hogy a hivatal ne a tárcához, hanem az
Országgyűléshez tartozzon.

---

Visszaadják az
érettségi árát

Szeptember 30-ig igényelhetik vissza az érettségi díját
azok a korábban érettségizett felvételizők, akiknek májusban azért
kellett ismét vizsgázniuk, mert olyan helyre jelentkeztek, ahol
felvételi követelmény volt az emelt szintű érettségi, vagy oda, ahol
olyan tárgyat írtak elő, amelyből korábban nem érettségiztek. Az
oktatási tárca tavasszal azt ígérte: ezeknek a diákoknak visszatéríti a
költségeket. Két hete azt közölték: forráshiány miatt senki sem kapja
vissza a vizsgadíjat, most mégis közzétettek egy erre vonatkozó
pályázati felhívást. Eszerint az érintetteknek – mintegy négyezer
diáknak – az OM Alapkezelő címére kell benyújtaniuk az igényüket,
amelyhez csatolni kell a vizsgáról szóló tanúsítványt, valamint a díj
befizetésének igazolásáról készített másolatot.

---

Egy év alatt három
érettségi, és ősszel már nem lehet emelni a
szintet     

Sok diák tenne minél hamarabb
emelt szintű érettségit, hiszen legutóbb kiderült: a slágerszakokhoz ez
elengedhetetlen. Az idei tanévben három vizsgaidőszak is van, ám ősszel
szintemelő érettségire nem lehet bejelentkezni.

Bár a májusi érettségi-felvételik egyik legfőbb
tanulsága volt, hogy a közkedvelt szakokon – pszichológia, orvosi, jogi,
gazdasági képzések – a bejutáshoz célszerű legalább egy tárgyból emelt
szinten érettségizni, a most következő őszi vizsgaidőszakban nem lehet
szintemelő érettségit tenni. Aki tehát az év végén megelégedett a
középszintű matúrával, most nem jelentkezhet be emelt szintű vizsgára.
Igaz, a tanév során később – télen és tavasszal – kétszer is
próbálkozhat az emelt szintű érettségi letételével.

Tovább