Az elmúlt
évtizedek legnagyobb muzeológiai programja indult nemrég Egyiptomban: a
régészeti hatóság leltároztatja a kairói Egyiptomi Múzeum alagsorában
lévő közel százezer műtárgyat, melyek jószerivel elfeledve porosodnak,
mióta csak előkerültek a földből. A nagyszabású rendszerező munkálatok
akár öt évig is eltarthatnak – írja a Reuters nyomán a Yahoo News.

(Forrás: Múlt-kor)

A Múlt-kor
lapjain gyakran szerepel Zahi
Hawass, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője. A
jeles tudós akkor hívta fel magára a világ tudományos közvéleményének
figyelmét, mikor kampányt indított Egyiptom ókori emlékeinek visszaszerzésére. Hawass egy készülő egyiptomi kiállítás kapcsán
nemrég Magyarországon is megfordult. 
 

Hawass múlt hét vasárnap állt elő
legújabb, nagyszabású ötletével. Bejelenette: már három hete folyik a
kairói Egyiptomi Múzeum gyűjteményének leltározása – és előreláthatólag
még öt évig folyni is fog. A Múzeum területén, az értékes tárgyak között
ugyanis nagy a felfordulás. A gyűjteményt először is megfelelő
raktárakba szállítják, hogy a katalogizálást megfelelő körülmények
között folytathassák. A kis híján százezer tárgy leltárba vétele,
lefényképezése és szükség esetén restaurálása valóban évekre leköti majd
a múzeum szakértőinek idejét.
 
A kairói
Egyiptomi Múzeum gyűjteménye hatalmas, értéke felbecsülhetetlen. A
látogatók mégis sokszor ütköznek poros, gondozatlan, felirat nélküli
tárlókba. A cél tehát nemcsak az, hogy a múzeum munkatársai számára is
ismeretlen műtárgyakat pontosan meghatározzák, hanem az is, hogy
javítsanak a kiállítás minőségén is.
 

Hawass elmondta: a több mint százéves múzeum – részben a
külföldi régész-expedícióknak köszönhetően – fennállása óta rengeteg
kincset halmozott fel, ám nemtörődöm vezetők és muzeológusok hibájából
egyik-másik tárgynak egyszerűen nyomát se lelik.

„A
kairói múzeum alagsori folyosói valóságos labirintust alkotnak” – így
Hawass. „Plusz telis-teli vannak titokzatos ládákkal, amelyekről senki
se tudja igazán, mit rejtenek.”
 
A múzeum
munkatársai jelenleg 36 darab, 1905-ben felfedezett római karkötő után
nyomoznak. Az ékszerekről az utolsó hír csak annyi, hogy szerepeltek egy
1984-es, Japánban rendezett kiállításon, melyről állítólag visszatértek
Kairóba. „A teljes dokumentációt elküldtem a kerületi főügyésznek, hogy
vizsgálja ki az esetet. A személyes meggyőződésem mégis az, hogy a
tárgyak valahol itt hevernek a múzeumban” – mondja Hawass, aki a gyenge
kurátori munkát okolja a veszteségért.
 

Míg a gyűjteményt a muzeológusok leltározzák és
katalogizálják, a múzeum alagsorát tatarozni fogják. Így a leltározott
tárgyakat megfelelően és rendszerezve tudják majd tárolni, ha
visszatértek az ideiglenes leltárból. A felújításnak köszönhetően a
múzeum csökkenteni tudja majd állandó kiállításának méretét, ami Hawass
szerint jó hatással lesz a kiállítás küllemére, megtervezettségére.

 
„Olyan lesz a mi alagsorunk is, mint a
British Museumé. Alkalmas lesz arra, hogy biztonságosan és
áttekinthetően tároljuk benne a műtárgyainkat, természetesen felcímkézve
és katalogizálva” – ígéri Hawass. „Fejlesztenünk kell a munkatársaink
ismereteit is a múzeumi munkáról. Elmagyarázzuk nekik – sajnos első
ízben -, hogy mit is jelent pontosan a kurátori, muzeológusi munka.”

 
Egyiptom új, nagyszabású múzeum
felépítését tervezi Gizában, a piramisok mellett. Itt, a fővároshoz
közeli Grand Museumban fogják a jövőben kiállítani a fáraók korának
kincseit.