A
fotográfiatörténet legjelentősebb művészeinek alkotásai láthatók a
Szépművészeti Múzeumban június 6-án nyíló nagyszabású kiállításon. A
tárlaton csaknem 90 – felerészben magyar, felerészben külföldi –
fotóművész több mint 220 műve tekinthető meg. (Forrás:
Museum.hu)

A Szépművészeti Múzeum
történetében először ad otthont fotográfiai kiállításnak, ezzel
hangsúlyozva, hogy a fotóművészet egyenértékű társa a képzőművészet
hagyományos ágainak.

Ezidáig
Magyarországon a jelentős fotóművészeti kiállítások vagy egy jól
körülhatárolható korszak termését, vagy egy egyéni alkotói életutat,
vagy pedig művészcsoportok alkotásait mutatták be. A Szépművészeti Lélek
és Test című kiállítása szakít ezzel a hagyománnyal: a látogató nemcsak
a fotóművészet kiemelkedően rangos alkotásait tekintheti meg, hanem –
az emberi létezést meghatározó dualitás szerint – hat tematikus egységbe
rendezve követheti nyomon a fotótörténet esztétikai, illetve technikai
változásait az 1800-as évek végétől napjainkig.

A művészettel foglalkozók körében közhely, hogy hazánk a
két világháború között a fotóművészet területén a legjelentősebb
alkotókat felvonultató országok között volt. André Kertész (Kertész
Andor), Moholy-Nagy László, Brassa? (Halász Gyula) és Robert Capa
(Friedmann Endre Ernő) a két világháború közti fotográfia meghatározó
ikonjai, alkotásaik a világban bárhol garanciát jelentenek a sikerre. A
négy alkotó – nem mellesleg a XX. századi művészettörténet legismertebb
magyar származású alakjai – csaknem 60 művel képviselteti magát a
tárlaton.

A kiállításon szereplő
képek az első világháborút megelőző évektől a második világháború utánig
követik nyomon e nagy fotográfusok munkásságát. Emellett azonban
látható lesz azt is, hogy milyen fotográfiai viszonyrendszer mentén
alakult pályájuk hazánkban. Kortársaik, Balogh Rudolf, Escher Károly,
Máté Olga, Pécsi József vagy akár Rónai Dénes munkái nélkül nem
érthetjük meg gyökereiket; mint ahogy nem tudjuk munkáikat beilleszteni
az egyetemes fotótörténetbe sem, ha nem ismerjük nemzetközi
viszonylatban a kortársak alkotásait. Ezért a kiállítás szövetébe
beleszőttünk néhány olyan alkotást is a külföldi közgyűjtemények
anyagából, melyek bárhol a világon hivatkozási pontjai e művészeti
ágnak. E széles merítés azt is lehetővé teszi, hogy párhuzamot vonjunk
Moholy-Nagy László és Man Ray, Martin Munkácsi és Henri Cartier-Bresson
felvételei között; vagy éppen Alfred Stieglitz festőies korszaka és a
hazánkban alkotó Pécsi József munkássága közt.

A kiállításon ezek mellett olyan alkotások is helyet
kaptak, melyek nem fotóikonok ugyan, de mondanivalójukban illeszkednek
valamely tematikai egységbe, alkotóik pedig a fotótörténet kiemelkedő
alakjai: Lewis Hine, Imogen Cunningham, Tina Modotti, Sebasti?o Salgado,
Berenice Abbott, Ilse Bing, Werner Bischof, Yousuf Karsh, Dorothea
Lange, Joan Myers, Helmut Newton, Alexandr Rodcsenko és Cindy
Sherman.

Emellett a szervezők nem
feledkeztek meg az elmúlt évtizedek termésének, illetve a kortárs
munkáknak a bemutatásáról sem. Olyan gondolati rokonságra bukkanhatunk
például Robert Mapplethorpe és Tóth György, vagy Yousuf Karsh és Máté
Olga alkotásait szemlélve, mely csak akkor válik láthatóvá, ha a magyar
fotóművészetet a világ fotóművészetének tükrében mutatjuk
be.

A kiállítás törzsanyagát a
Magyar Fotográfiai Múzeum kölcsönözte a kiállításra, de a New York-i
MOMA-ból, a párizsi Pompidou Központból, a kölni Ludwig Múzeumból és a
világ legrégebbi fotográfiai múzeumából a George Eastman House-ból
(Nemzetközi Fotográfiai és Film Múzeum, Rochester) is érkeztek művek a
kiállításra.

A kiállítás hat
tematikus egységben mutatja be az alkotásokat. A Test maga című részben a
társadalmi állapotok megváltozásával összefüggően a test ábrázolásának
változásait figyelheti meg a látogató. A Számkivetve című egységben a
társadalom perifériáján élőkről készült alkotásokat láthat a közönség a
„szociofotóktól” a társadalmi tényfeltáró fotográfiákig. Az Egyedül című
részben a magány, az egyedüllét és a halál különböző aspektusokból
készült művészi ábrázolása kerül a középpontba. Az Együtt-lét elnevezésű
kiállításrészben látható fotográfiák foglalják el a legnagyobb helyet a
kiállításon. Itt olyan alkotások láthatóak, amely az emberi kapcsolatok
sokféleségét (szerelem, barátság, család) mutatják be. Az Én-képek című
részben háromféle portréval találkozhat a látogató: az első csoportban
azok az alkotások láthatóak, ahol saját magát fényképezte le a
fotográfus, a második csoportban egy pályatárs által készített portrék
láthatóak, a harmadik részben pedig azokat az alkotásokat gyűjtötték
egybe, ahol az alkotó valamely fotóművészeti céllal fényképezte le a
modelljét. Az utolsó, a Pusztítás démona elnevezésű kiállításrészben a
háborús borzalmak dokumentálásának történetét és legfontosabb alkotásait
ismerhetik meg a látogatók.

A
kiállítás kurátora: Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum
igazgatója

További
információk:
Szépművészeti Múzeum
1146 –
Budapest
Dózsa György út
41.
 
Nyitva tartás: K, Sze 10-18, Cs 10-22,
P, Szo, V 10-18

A múzeum 2008.
március 25-én, május 13-án, illetve december 24-én, 25-én és 31-én zárva
tart!
 
Tel.: +36 (1)469-7100
szepmuveszeti.budapest@museum.hu
info@szepmuveszeti.hu