• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Lazítanának az oktatási sorrenden
2009. október 19. hétfő, 0:00

Ma
szavaz Országgyűlés arról a Magyar Bálinthoz kötődő javaslatról, amely
lazítana a szigorú kronologikus oktatási metodikán, szaktantárgyak
helyett pedig műveltségi területek szerint osztaná föl a tananyagot
egészen a hatodik osztály végéig. (Forrás: Népszabadság)

„Nem kellene ötödik osztályban Homérosznál
elkezdeni az irodalomtanítást, majd nyolcadikban, idő hiányában, semmit
nem tanulni a XXI. századi irodalomról, azután középiskolában mindent
elölről kezdeni, és szintén semmit nem tanulni a kortárs irodalomról az
érettségi évében.” Ezzel is indokolta Magyar Bálint SZDSZ-es képviselő
azt módosító indítványt, amely a 12 évfolyammal működő iskolákban –
mintegy 200 ilyen intézmény van – lehetőséget nyújtana arra, hogy
hatodik osztályig folytassák a nem szakrendszerű
oktatást.


Egy ilyen irányú
javaslatot a volt oktatási miniszter Sándor Klára SZDSZ-es
képviselőtársával már a tavaszi ülésszakban is benyújtott – és ennek az
Országgyűlés oktatási bizottsága zöld utat is adott -, szeptemberben
azonban ezt visszavonták. Az ugyanis a nyolc évfolyamos gimnáziumok
eltörlését is tartalmazta: ezzel pedig a szocialisták nem értettek
egyet. A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztését ráadásul kötelezővé
tette volna a 12 évfolyamos iskolákban. Mindez tavasszal nagy vitákat
váltott ki: sokan úgy értelmezték, hogy a tantárgyak eltörlése a
cél.


– Erről szó sincs – szögezte le
Magyar Bálint. – A nem szakrendszerű oktatás valójában azt jelenti,
hogy műveltségi területek szerint folyik a kulcskompetenciák
fejlesztése. Az alsó tagozatban most is eszerint tanítanak: mégis van
írás-, olvasás- vagy matematikaóra. A matematika például önálló
műveltségi terület a nemzeti alaptantervben, a földrajz, a biológia, a
kémia viszont együtt, a természetismeret órán jelenne meg – magyarázza
Magyar Bálint. Vagyis: nem szűnnének meg a tantárgyak, csak a szigorú
szaktárgyi bontás lazulna.


Ennek ellenére a most
zárószavazásra váró, szeptemberben újból benyújtott javaslat –
szocialista nyomásra – már csupán választható módon vezetné be ezt az
oktatási formát a 12 évfolyammal működő iskolákban. A volt oktatási
miniszternek azonban nem titkolt célja, hogy ezáltal – a „jó példát
bemutatva” – a jelenlegi 4+4+4-es felől (alsó tagozat, felső tagozat,
középiskola) hosszabb távon a 6+6-os szerkezet felé tolja a magyar
iskolarendszert. A szándék az, hogy hat évig tartó alapozó szakaszra
épüljön rá a későbbi szigorú szaktárgyi
oktatás.


Magyar azt mondja: a diákok szövegértési
és matematikai képességét mérő PISA-vizsgálatok egyértelműen azt
mutatják, hogy a hosszabb alapozó szakasz javítja a diákok
teljesítményét. – Függetlenül az oktatásra fordított pénz mértékétől,
azokban az országokban teljesítenek jól a diákok, ahol a 6+6-os
szerkezet működik, a hazánkéhoz hasonló, 4+4+4-es iskolarendszert
fenntartó országok hátul kullognak – mutatott
rá.


A változtatást Magyar Bálint szerint indokolja
az is, hogy ma már 18 éves korig tart a tankötelezettség, így minden
diák 12 évig ül az iskolapadban. Fölösleges nekik tehát mindent kétszer
megtanítani, miközben az alapok megerősítésére nincs idő. Hozzátette: az
elmúlt 30-40 évben két-háromszorosára duzzadt az elsajátítandó
ismeretanyag, az iskolákat a lexikális adatok dömpingje jellemzi,
mindeközben rengeteg diák küzd alapvető írás-olvasási
problémákkal.


Megjegyezte: a politikai elit tudja,
mi a jó oktatási forma, hiszen hat évfolyamos gimnáziumokba járatja
gyermekeit, eközben viszont álságos módon tiltakozik a 6+6-os rendszer
bevezetése ellen. A Fidesz ugyanis nem ért egyet az elképzeléssel:
továbbra is a 8+4-es iskolarendszert támogatja, de szükségesnek tartja a
tehetséggondozó 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok megtartását is. A
szakszervezetek pedig elsősorban azért tiltakoznak, mert úgy látják:
megkérdezésük nélkül születnek nagy horderejű döntések az
oktatásban.


A javaslatról ma szavaz az
Országgyűlés: az új verziót – azzal a megkötéssel, hogy a fenntartónak
igény esetén biztosítania kell a hagyományos oktatási formát is – a
szocialisták is támogatják.


A
Népszabadság (Varga Dóra) teljes cikke
»

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Mementó a Donnál

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017