A diagramnak a szemléletesség jelenti a nagy előnyét a
táblázatos formában megadott adatsorral szemben, ugyanakkor, ez a
szemléletesség problémák forrásává is válhat… a forráskritikai attitűdök
és készségek kifejlesztése alapvető fontosságú a történelmi folyamatok
értelmezésében. (Dupcsik Csaba)

Látványos
számok: diagramok felhasználása a történelemórán (cikk és óravázlat
letöltése, pdf)

Látványos
számok: melléklet
(pdf)

Részlet
a cikkből:

6-7. diagram. Az iparban foglalkoztatottak
aránya Franciaországban,
1860–1930
(%)   

 Tartalmilag a diagram a foglalkoztatási
struktúra átalakulását jeleníti meg, Franciaország példáján keresztül,
kitekintéssel a korszakhatáron túlra.

Feladatok

Idézze fel korábbi tanulmányaiból: az ipari
forradalmat megelőzően az emberek mekkora hányada dolgozott a különböző
termelési ágazatokban! (Természetesen nem pontos adatokat kell
„kiszedni” a tanulókból, hanem annak tudatosítását, hogy az ipari
forradalomig az emberek túlnyomó többsége a földet művelte. Érdeklődő
tanulókban felmerülhet, ezért érdemes tudni: manapság valamennyi fejlett
országban egyszámjegyű a dolgozóknak az a hányada, amely
mezőgazdasággal foglalkozik; Magyarországon pl. az aktív
foglalkoztatottak 4-5%-a).
Idézze fel: mit jelent a
„proletariátus” fogalma! Mi volt ennek a csoportnak (osztálynak) a
jelentősége a marxi elméletben? (Rá kellene csodálkoztatni a tanulókat –
a marxi elmélet mintha az sugallná, hogy a proletariátus volt a fejlett
országokban a [potenciális] többségi osztály. Érdemes ezzel szemben
tudatni, hogy egyedül Nagy-Britanniában alkottak többséget az iparban
dolgozók – 1900-ban 51%-ot, de hamarosan ott is csökkenni kezdett ez az
arány. Megfogalmazható: az ipari forradalom még a legfejlettebb
országokban sem jelentette azt, hogy a többség az iparban dolgozott –
ami különben sem azonos a „munkásosztállyal” –; a mezőgazdaságból élők
aránya viszont folyamatosan csökkent az ipari forradalom után; a
szolgáltatásból élők – akik manapság szinte valamennyi európai országban
a többséget alkotják – aránya pedig már ekkor elkezdett növekedni, nem
pedig a „posztindusztriális” korszakban, a 20. század második
felében.)

Forráskritikai
szempontból

A 6.
diagram óriási növekedést sugall – de egy manipulációnak köszönhetően.
Ezen a diagramon ugyanis egyrészt csak az iparban foglalkoztatottakat
ábrázoltuk, méghozzá úgy, hogy a tengely minimumának nem 0-t, hanem
25%-ot, maximumának nem 100%-ot, hanem 33%-ot vettük. Így vizuálisan
„óriási növekedést” látunk, amíg szemügyre nem vesszük a függőleges
tengely értékeit. Ha ezt összevetjük a 7. diagramal, jól látható, hogy
bár Franciaország tekintélyes ipari növekedésen ment keresztül, a
foglalkoztatottakon belül „csak” 27%-ról 33%-ra nőtt az iparban dolgozók
aránya. Ezen a diagramon már kifejezetten figyelnünk kell, hogy
egyáltalán észrevegyük a növekedést – bár az adatok
ugyanazok.