Írásbeli
is lesz a történelemérettségin
(Forrás: Népszabadság)

Fél évtizede készíti elő az oktatási tárca a
kétszintű érettségi bevezetését: az idei tanévben elérkezett a premier
ideje.

A felvételit is helyettesítő matúrával kapcsolatban azonban
még mindig sok a kérdés a fejekben. A Pályakép oldalakon ezekre
próbálunk választ adni.

1. A magyar nép korai történelmével
kapcsolatos felsorolásból – Hunor, Magor, Emese, Árpád – melyik nem
odaillő?

2. Melyik mai országba utazna el, ha meg
szeretné nézni Aquincum romjait?

Többek között ilyen kérdésekre kell majd válaszolniuk
május 11-én a középszinten történelemből érettségiző diákoknak. A
korábban megszokottakkal ellentétben történelemből is lesz ugyanis
írásbeli közép- és emelt szinten egyaránt. Kopcsik István, a
Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerint a diákok szempontjából
mindenképpen jó, hogy van írásbeli része is a vizsgának, hiszen nem
csupán egy feleletből mérik le a tudásukat. Másrészről az írásbeli
vizsga – amelyet egységes javítókulcs alapján kell értékelni – csökkenti
a tanári szubjektivitás érvényesülésének
lehetőségét.

A fenti, az Oktatási
Minisztérium honlapján található mintafeladatokból származó kérdések az
egyszerűbbek közé tartoznak, ugyanakkor beugratósak, így némi
gondolkodást feltétlenül igényelnek. Az új történelemérettségi alapelve
egyébként éppen ez: a megtanult lexikális ismereteken túl szükség van
arra is, hogy a diák megtalálja az összefüggéseket a történelmi
események között, és belőlük további következtetéseket vonjon le. A
középszintű érettségin lesznek például olyan feladatok is, amelyeknél
egy szövegrészlet elolvasása után kell kérdésekre válaszolni. A
mintafeladatban például az 1848-as áprilisi törvényekből idézett részlet
elolvasása után kell arra a kérdésre válaszolni, hogy B. Boldizsár, 21
éves cipészsegéd vagy F. Ferenc, felszabadított negyedtelkes jobbágy
rendelkezett-e választói joggal. Tudni kell majd értelmezni
grafikonokat, diagramokat is. A mintafeladatban az 1935-ös és az 1949-es
magyarországi birtokviszonyokat ábrázoló kördiagram alapján kell
válaszolni például olyan kérdésekre, hogy melyik társadalmi csoport
szűnt meg, illetve erősödött meg 1935 és 1949 között.

Lesznek szöveges, kifejtendő feladatok is. A
mintafeladatban nyolc téma közül kell kiválasztani hármat, és hosszabban
vagy rövidebben kidolgozni. A feladatok megoldásához forrásrészleteket
is kapnak a diákok.

Kopcsik István
szerint a középszintű érettségi szorgalmas tanulással viszonylag könnyen
megoldható, az emelt szintű vizsgához képest itt kevésbé kell logikai
összefüggéseket keresni. Az emelt szintű érettségi már nagyobb
felkészülést igényel, a történelmi folyamatok között összefüggéseket, az
ok-okozati viszonyokat is meg kell találni.

Az emelt szintű írásbeli első felében szintén
egyszerűbb, rövid választ igénylő feladatok vannak. A forrásértelmezés
itt viszont kicsit bonyolultabb. A mintafeladatban egy, a mohácsi
csatáról szóló áldokumentum hibáit kell észrevenni és kijavítani. Vagy
válaszolni kell az I. Ferenc József által kiadott úrbéri pátenssel
kapcsolatban (egy abból vett részlet elolvasása után) például arra a
kérdésre, hogyan viszonyul a pátens az áprilisi
törvényekhez.

Emelt szinten is kell
táblázatokat, grafikonokat értelmezi. A mintafeladatban például a
Ford-autógyár termelési adatait látva kell megmondani: mi az összefüggés
a darabszám és az ár között. De további következtetéseket is le kell
vonni: például azt, hogyan hatott az ipar más területeire az autógyártás
felfutása. Van olyan feladat is, amelynél képek alapján kell bemutatni
egy korszak jellegzetességét, illetve, hogy az hogyan jelenik meg a
fényképen, milyen beállításokat alkalmaz a fotós. A mintafeladat két
képének címe: Kádár János és Rákosi Mátyás egy sporttelep felavatásán
1948-ban, illetve Sztálinváros építésén dolgozó fiatal lányok 1952-ben. A
szöveges feladatok közül emelt szinten tíz téma közül kell kettőt
hosszan, kettőt röviden kifejteni. Ebben képek és forrásszövegek segítik
a diákokat.

Kopcsik István azt
mondja: a diákok felkészülését nagyban segítheti – a szóbeli érettségire
is – ha egy-egy témakört alaposan kidolgoznak. Például a második
világháború idejéről a fasizmust, vagy hogy milyen szerepe volt akkor a
médiának. A főbb témakörökhöz azután könnyen lehet csoportosítani a
mozaikszerű információkat. Hasznos az is, ha a diákok eredeti, korabeli
képeket, fotókat és szövegeket tanulmányoznak, vagy a témához kapcsolódó
dokumentumfilmeket néznek.

(Az 1.
kérdésre a válasz: Árpád, mert valóságos történelmi személyiség. A 2.
kérdésre a válasz: Itthon maradnék vagy Magyarországra
jönnék.)