Az
Élőlánc nyílt levélben fordult a közvéleményhez és a döntéshozókhoz a
kisiskolák ügyében. Lányi Andrással a Magyar Nemzet Online készített
interjút.

[… ]

Torkukon a kés, idén még a nyolc osztályt elviszik, ám
ezt az évről évre szigorodó finanszírozási feltételek miatt a következő
esztendőben már nem tudják megtenni – fogalmazott Lányi András a kis
iskolák helyzetét firtató kérdésünkre, az egyik kistelepülésre utalva.
Az Élőlánc a kisiskolákért mozgalom, amelynek egyik kezdeményezője volt,
tavasszal még azzal biztatta a kistelepüléseket, hogy csak egy évet
kell kibírniuk, és „a jövő évi költségvetésben már más támogatási
szabályok lesznek”, az oktatási kormányzat ugyanis nyitottnak
mutatkozott a javaslataikra. Nem gondolták, hogy az érveknek,
konferenciáknak, kutatási eredményeknek semmi jelentősége, és az
országossá szélesedő tiltakozó mozgalom leszerelésére alkalmazott
barátságos gesztusokat sem érdemes komolyan venni. A köztársasági elnök
és az MTA elnöke ismételten mellettük nyilatkozott, az oktatási jogok
biztosa vizsgálatot indít, de ez sem számít – festi fel a helyzetet az
egyetemi oktató. Az OKM ígéreteiből semmi se lett, az Élőlánc
javaslatait válaszra se méltatták. Nincs az állampolgári
kezdeményezésnek olyan formája, amelyet ne vettünk volna igénybe – hívja
fel a figyelmet Lányi András.

„A
községek azonban úgy gondolják, hogy nekik akkor is szükségük van az
iskolára, ha a sajnálatosan csökkenő gyereklétszám már nem felel meg
azoknak a követelményeknek, amelyet a kormányzat évről évre egyre
szigorúbban állapít meg” ahhoz, hogy a települések hozzájussanak a
támogatáshoz.

A kis iskolák
megszüntetése „pedagógiai szempontból kifejezetten kártékony,
jelentéktelen anyagi megtakarítással jár, az érintett településekre
nézve azonban végzetes” – idézi Lányi András az országgyűlési
képviselőkhöz intézett nyílt levelüket, amelyet a címzettek kedden
kaptak kézhez. Arra kérik őket, hogy a költségvetési törvény vitájában
érjék el a finanszírozási elvek módosítását – foglalja össze Lányi, aki
emlékeztet arra is, hogy jelenleg a különféle címeken elérhető
kiegészítő támogatások feltétele a csatlakozás a többcélú kistérségi
társulás által létrehozott összevont intézményhez, ami egyre több
esetben vezet a helyi iskola bezárásához. A helyi önkormányzat döntési
joga formális, mert az egyre csökkenő alapnormatívából képtelenség
kigazdálkodni az iskola fenntartásának költségeit – teszi hozzá. A
térségi központok felduzzasztott létszámú oktatási intézményeiben
tanuló, zsúfolt buszjáratokra kényszerített kisdiákok számára az új
helyzet az esetek többségében egyértelműen hátrányos; a kötelező tanórán
kívüli idejük szervezhetetlenné válik, az iskola és a szülők közötti
kapcsolat megszakad. „A lényegesen nagyobb tanulócsoportokban sokkal
kevesebb egyéni figyelemre számíthatnak a gyerekek tanáraiktól”.

[… ]