Az „1990
előtti létező szocializmus politikai döntéshozóiról és
haszonélvezőiről” állított össze listát a Heti Válasz.
(Forrás:
Múlt-kor)

A levéltári kiadványokból
származó névsor az előző rendszer politikai tisztségviselői közül az
1980 és 1990 között az MSZMP országos és megyei vezetőit, valamint a
Minisztertanács tagjait tartalmazza, akik ma is meghatározó gazdasági
vagy politikai tisztségeket töltenek be. 

A rendszerváltás óta eltelt tizenöt évben sem született
végleges válasz az állambiztonsági szolgálatok tevékenységének
megismerhetőségéről, átláthatóságáról szóló kérdésekre. A Heti Válasz
listájának egyik forrása a Magyar Országos Levéltár kiadásában megjelent
„Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi
jegyzőkönyvei” című kötet, melynek szerzői Soós László és T. Varga
György szerint a rendszerváltás előtti párttagság négy nagy tömbre
oszlott: a hallgatag többség, az ortodox kommunisták, a
reformkommunisták és a demokratikus szocialisták
köreire.
 
A lista összeállítói szerint az
1980 és 1990 között a párt- és állami szervezetek vezető pozícióit
betöltőkről „okkal feltételezhető, hogy valamilyen szintű felelősséget
viselnek a diktatúra működtetéséért”. „A lajstrom összeállításakor a
nyolcvanas évekre összpontosítunk, s egyes szereplőkről azt is
feltárjuk, hogyan és – főként – miből élnek az első szabad választások
tizenötödik évfordulóján” – olvasható a Heti Válasz
összeállításában.

A hetilap
honlapján közzétett „igazi lista” a rendszer működtetőit, a mechanizmus
haszonélvezőit, az állambiztonsági szolgálatok munkájának megrendelőit
vagy felhasználóit, a párt- és állami apparátus vezetőit kívánja számba
venni. Elsőként az 1980 és 1990 közötti időszakban a MSZMP Központi és
Politikai Bizottsága, a párt szakbizottságai tagjainak, megyei
vezetőinek, valamint a minisztériumok felső vezetőinek nevét
közlik.

„A rendszerváltás előtt
Magyarországon nem volt jogállam, ezért a titkosszolgálatok működése nem
lehetett jogállami” – mondta ki 2002-ben az ügynökmúlt feltárásának
lehetőségét Sólyom László alkotmánybíró vezetésével vizsgáló szakértői
bizottság.

Az ügynöklisták sorát a
Political Capital nyitotta meg 2005. februárban, amikor honlapján
közzétette 19 ember nevét, akik együttműködtek az állambiztonsági
szolgálattal. A lajstrom nem tartalmazott meglepetéseket, hiszen
tudományos közleményekből vagy a közéleti sajtóból már ismerni lehetett e
neveket. Március elején a magát Szakértő 90-nek nevező ismeretlen tett
közzé egy 219 nevet tartalmazó listát az interneten, azt állítva: ez a
lista megegyezik azzal a névsorral, amelyet 1990-ben Németh Miklós
egykori miniszterelnök adott át utódjának, Antall Józsefnek.
Harmadikként a hvg.hu jelentette meg az egykori állambiztonsági tisztek
listáját, bemutatva, hogy a III/III. Csoportfőnökség direkt vonalakkal
rendelkezett a minisztériumokhoz és a bírósághoz is.

Legutóbb az 56-os Intézet az ügynökkérdés
történettudományi vizsgálatának elősegítésére indított
tartalomszolgáltatást. A Rainer M. János és M. Topits Judit által
szerkesztett és folyamatosan frissített dosszié a történeti kutatások
eddigi eredményeit adja közre, adalékokat szolgáltatva egy majdani
összegző tanulmányhoz és szempontokat a mai vita megértéséhez.

A történészek szerint a listázás
helyett az 1945-1990 közötti állambiztonsági szolgálatok hivatásos,
nyílt és titkos állományú tagjainak, hálózati személyeinek, továbbá
egyéb segítő kapcsolatainak vizsgálatát kell elvégezni, mielőbb feltárva
a tudományos megismerés szempontjait és új kérdéseit.