Egy
közel 500 éves térképet kínál eladásra a londoni Christie’s
aukciósház.
(Forrás: National Geographic)

Az árverési tétel érdekessége, hogy ez a térkép tüntette fel
először (illetve az elsők között) az Újvilágot „Amerika” néven, sőt a
Csendes-óceánt is ábrázolja, ami főleg azért különleges, mert ezt az
óceánt még fel sem fedezték ekkor! Kolumbusz 1492-ben fedezte fel az
Újvilágot, amelyet ő még Indiának hitt. Így aztán az új kontinenst,
ahogyan az később kiderült, már nem a makacskodó, és továbbra is
Indiákról beszélő Kolumbuszról nevezték el, hanem egy másik olasz
utazóról, Amerigo Vespucciról.

A
most szerdán eladásra kerülő térképegyüttest az első nyomtatott glóbusz
(de legalábbis az első glóbuszok egyikének) összeállítói szerkesztették
meg 1507-ben, méghozzá a felfedezők beszámolói alapján. A St. Dié
kolostorában működő, II. René lotharingiai herceg megbízásából
tevékenykedő csoportot egy svájci-német kartográfus, Martin
Waldseemüller irányította. A 12 darabból, pontosabban gömbháromszögből
álló együttes fametszetekből áll, amelyekből glóbuszt lehet készíteni.
(Bár a fennmaradt metszetek olyan értékesek, hogy alighanem új vevőjük
sem próbálja majd felragasztani azokat egy gömbre…)

A felfedezők beszámolóiból a „szobatudósok”, vagyis
Waldseemüllerék aztán kikövetkeztették azt is, hogy lennie kell egy
„nagy víznek” valahol Amerika és a Kolumbusz által elérni kívánt India
között. Ezt a képzeletbeli, az európaiak által akkor még fel sem
fedezett tengert nevezték el Nyugati-óceánnak, vagyis a mai
Csendes-óceánnak.

Van azonban olyan
teória, miszerint Waldseemüller nem „hasból” rajzolta meg a
Csendes-óceánt, hanem titkos portugál utazások adataihoz is hozzájutott,
így az óceán „nyilvános” felfedezése előtt már értesült a létezéséről. A
szóban forgó térképen egy Amerika elnevezésű földrész is megjelenik,
amely a mai Dél-Amerika egy részének felel meg. Sőt, Floridára is
utalnak egyes részletek, így Észak-Amerika első ábrázolásainak egyikét
is jelenti a most eladásra kínált térkép, bár Észak- és Dél-Amerika
egyértelmű elkülönítése inkább a később tevékenykedő Mercator
kartográfusi eredményei közé tartozik. Waldseemüllerék térképe
valószínűleg azért is alapul titkos portugál feljegyzéseken, mert
Dél-Amerika nyugati partját viszonylag pontosan ábrázolja, ami egy
elvileg fel nem fedezett óceán, a Csendes-óceán partvidékét jelentette
akkoriban. Ugyancsak ezen a térképen szerepel először a Horn-fok, s
talán éppen Amerigo Vespucci volt az, aki portugál szolgálata után
felvette a spanyol állampolgárságot, és ezután nyilvánosságra hozta a
korábban titkos adatokat a portuglok felfedezéseiről, s ezeket a
felfedett információkat használhatták fel
Waldseemüllerék.

A Christie’s
aukciósház becslése szerint a tétel a 900 ezer és 1,46 millió dollár
(500-800 ezer font) közötti értékű, s az árverező szerint tovább növeli a
tétel vonzerejét, hogy egyike azon négy fennmaradt példánynak,
amelyeket a Waldseemüller irányítása alatt álló csoport készített.

Ugyanez a csoport és ugyanott,
vagyis a mai Kelet-Franciaországban – pontosabban Lotharingiában, St.
Dié kolostorában – dolgozva hozta létre azt a sokkal jobban ismert
falitérképet, amelyet a washingtoni Kongresszusi Könyvtár vásárolt meg
10 millió dollárért 2003-ban. Azt a térképet sokan Amerika születési
bizonyítványának tartják, minthogy használja az Amerika elnevezést.
Ugyanakkor a most eladásra kínált térkép szintén „tudja ezt”, vagyis
Amerikának hívja az Újvilágot, és ugyanabban az esztendőben, 1507-ben
készült, mint a 2003-ban eladott fali változat.

Waldseemüller csoportja az „America” nevet – mint már
említettük – Amerigo Vespucci nevéből vezette le, aki elsőként
állította, hogy Kolumbusznak nincs igaza. Vagyis Kolumbusz Vespucci
szerint nem Indiát érte el, hanem egy új kontinenst fedezett fel.
Vespucci szerint nem is Ázsia valamilyen más részére jutott el
Kolumbusz. Vespucciról már említettük, hogy esetleg sokkal többet
utazott és talán titkos felfedezéseket is tett, így aztán nem is annyira
jogtalan, hogy róla nevezték el az új kontinenst. Ennek ellenére
Kolumbusz jelentősége vitathatatlan, és továbbra is kissé
igazságtalannak tűnik Amerika elkeresztelése…

Waldseemüller és tudós munkatársai Vespucci utazási
beszámolóit használták fel az új térképek elkészítéséhez. A most
felkínált munkát Waldseemüller-gömbmetszeteknek is nevezik, amelyek a
Földet mint gömb alakú égitestet, vagyis mint glóbuszt ábrázolja. A 12
egymáshoz kapcsolódó metszet összességében „kiadja” bolygónk 1507-ben
sejtett képét. E metszeteket egy 180×344 mm-es maximális szélességű
papírra nyomtatták. A metszeteket kivágták (volna), és egy a glóbuszt
ábrázoló gömbre helyezték volna. A Waldseemüller-gömbmetszeteknek csak
három másik ismert példánya ismert: egy a University of Minnesotánál,
kettő pedig német könyvtárakban található meg.

A Christie’s szerint a most felbukkant térképet egy
európai gyűjtő fedezte fel saját kollekciójában, miután olvasott a két
évvel ezelőtti falitérkép sikeres eladásáról. A gyűjtőről több adatot
nem adott ki az aukciósház.