• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Külföldi zsűri dönt a legjobb magyar filmről
2006. január 25. szerda, 0:00

Izgalmasnak
és a teljes filmes palettát bemutató fesztiválnak ígérik a 37.
Filmszemlét a szervezők.
(Forrás: Index)

Izgalmasnak és a teljes filmes palettát bemutató
fesztiválnak ígérik a 37. Filmszemlét a szervezők. A január 31-től
február 7-ig tartó szemlén minden műfajban és minden generációtól
láthatunk majd alkotást. A reformoknak köszönhetően állítólag valódi
verseny zajlik majd.


A magyar
filmes szakma belterjes smúzolása, tapintatos kritikák és kölcsönös
vállveregetés helyett progresszív, valódi megmérettetést jelentő
filmfesztivált ígértek keddi sajtótájékoztatójukon a filmszemle
szervezői.


A reformok közül a
leglátványosabb a játékfilmes zsűri felszabadítása volt. Gothár Péter
2004-es, fődíjas remake-je, a mozikban soha be nem mutatott Magyar
szépség, vagy a tavalyi nyertes, az első héten ötven ember által
megnézett Janisch Attila rendezte Másnap után már nem csak
szerkesztőségünk vélhette úgy: a szűk magyar filmes rétegből válogatott,
lekötelezett zsűritagok nehezen hoznak független
döntést.


Az előbb említett Janisch
vezetésével felállt szemletanács így a legnépszerűbb szekció, a
játékfilmek zsűrijébe több külföldi szakembert hívott meg, mint hazait.
Így lett a zsűri elnöke a görög származású Dimitri Eipides, aki 14 évig
volt az általa alapított, montreáli New Cinema fesztivál igazgatója. A
filmkritikus Mike Goodridge és a bikaviadal-szakértő Manuel Grosso
Galvan (a sevillai filmfesztivál igazgatója) mellett Szász János és
Balog Gábor működik még közre a legjobb magyar játékfilm
kiválasztásában.


Janisch Attila
elmondta, nem sztárzsűrit akartak felállítani, a válogatásnál fő
szempontjuk a film, és ezen belül is a magyar film ismerete
volt.


A tapintat korszakának végét
jelentheti, hogy a díjazást megelőző, a hetvenes évekbeli
kerekasztal-beszélgetések unalmát idéző programokat az elmondottak
szerint valódi, nyílt viták váltják fel.



Minden eddiginél több film
Az
újításoknak köszönhetően a közönség idén már nem csak az előzsűri által
kiválogatott alkotásokat nézheti meg. Főleg a dokumentumfilm támogatása
végett a szemlén látható lesz minden beküldött film, azok is, amelyek
végül nem kerültek be a versenyprogramba. Az alkotások szerepelnek majd a
katalógusban is.


„Minden eddiginél
több vetítés lesz” – hangzott el a tájékoztatón. A Mammut, az Uránia és a
Millenáris összesen nyolc termében így 460 filmet láthat az, aki több
helyen is képes egy időben mozizni, és nem riad vissza napi 6-8 órás
filmnézéstől sem. A versenyfilmek közé a fentiekből 103 alkotást
válogattak be.


Az eddigi szekciók, a
játékfilmes, a dokumentumfilmes és kísérleti- és kisjátékfilmes
kategóriák mellett az idei fesztiválon először mérkőzhetnek meg a
tudományos- és ismeretterjesztő filmek.


A tavalyi viták ellenére sem választották ugyanakkor
szét a kísérleti- és a kisjátékfilmeket, noha alkotóik szerint egyedül a
két műfaj hasonló mellőzöttsége szól a közös szekcióban szerepeltetés
mellett. Janisch elismerte a felvetés jogosságát, de mint mondta, nem
lett volna pénz két külön zsűri felállítására. Díjat viszont külön
osztanak.


Új kezdeményezésként
szerveznek partikat is a Millenárison, ahol a főszerep nem a dj-ké,
hanem a visual jockey-ké lesz, mivel „intenzív, provokatív” filmnyelvük
megtermékenyítőleg hat a modern filmnyelvre”, vélte
Janisch.


A közönség – szintén
újdonságként – a vetítések közti időt a filmművészeti egyetem hallgatói
által készített, zártláncú adón vetített híradó nézésével vészelheti át.


A szemle megreformálta a díjakat
is, egyeseket eltöröltek, másokat összevontak. Nem derült ki, pontosan
milyen díjak lesznek, így ez a kérdés valószínűleg még nyitott. Biztosan
megszüntették a látványtervezői díjat, viszont 2006-tól a legjobb
filmzenéért is jár elismerés. Így a játékfilmes kategóriában összesen
mintegy tíz díjat osztanak ki.


Janisch tervezi, hogy jövőre a legjobb zsánerfilm is
díjat kap, hogy „ne csak elvont filmek nyerjenek”, mondta dicséretes
önkritikával az elnök.


Az idei
versenyfilmek összese 4,5 milliárd forintból készültek, tudtuk meg a
Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) főtitkárától, Tóth Erzsébettől. A
filmekre fordított összeg 40 százalékát az MMK adta, 20 százaléka
befektetési kedvezmény, koprodukciós támogatás volt, 25 százalék pedig
szponzoroktól érkezett.


A 37.
Filmszemlét január 31-én Szabó István Rokonok című filmjének bemutatója
nyitja meg a Budapest Kongresszusi Központban. Itt adják át az
életműdíjakat és a Magyar Mozgókép Mestere elismeréseket is.


A cikk
az Indexen

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

Szemle

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 2.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017