A
filozófia középiskolai tantárgy, akár érettségizni is lehet belőle. De
minek, ha már filozófia szakirányra sem lehet filozófiából
felvételizni?
(Forrás: Népszabadság)

Eltűnt a filozófia szak az egyetemekről. Helyére – a
felsőoktatási intézmények képzési struktúráját gyökeresen megváltoztató
bolognai folyamat eredményeképpen – a szabad bölcsészet képzési ág
kerül. Ezen belül mindenki kedvére válogathat hét szakirányból:
filozófia, esztétika, etika, film és média, vallástudomány,
művészettörténet, filmelmélet-filmtörténet tárgykörökből. Ezek közül
hármat – filozófiát, művészettörténetet, film és médiát – már a
középiskola is nyújt, érettségistül. Tálcán kínálva a felvételi anyagot –
gondolná az ember.

Rosszul.
Nemhogy szabad bölcsésznek, az idén már filozófusnak sem filozófiából
kellett felvételiznie. A hagyományos értelemben vett filozófia tanszékre
magyarból és történelemből kellett számot adni, aki tehát úgy gondolta,
filozófia érettségijével belépőt tart kezében a nagy múltú szakra,
nagyot tévedett.

A szerencsések,
akik még a választott tárgyból brillírozhattak a vizsgán, lassan
végeznek. Mi több, elképzeléseik szerint filozófiatanárrá válná-nak, ha
lesz hol tanítaniuk. Hiszen filozófiát ezentúl csak a legelszántabb
diákok fognak tanulni. Agysejtjeik pallérozásán túl nem mennek vele
semmire ugyanis. Ami a továbbtanulást illeti.

– A felvételitől való félelem tette a középiskolát a
közoktatás erős láncszemévé – mondja Máté András, az ELTE BTK Filozófiai
Intézetének munkatársa. – A középiskolák évtizedek óta felvételi
előkészítőként működnek, társadalmi megítélésük is a felvételi szereplés
függvényében alakul. Az új rendszer – ahol az érettségi egyben a
felvételi vizsgát jelenti – mindezt tovább erősíti. Ezzel azok az
érettségi tantárgyak, amelyek nem részei a felvételi követelménynek,
pórul járnak, perifériára szorulnak – sommázza a történéseket Máté. – A
diákok kénytelenek lesznek azokat a fakultációkat preferálni, amelyekre a
továbbtanuláshoz felvételi szinten szükségük lesz.

Januárban, miután a filozófiai társaság tagjai a
felvételi tájékoztatóból értesültek arról, hogy a filozófia – felvételi
szempontból – fabatkát sem ér ezentúl, szerették volna kiküszöbölni ezt a
– több ezer éves tantárgyon esett – csorbát. Az Oktatási Minisztérium
tanácsadó szerveként működő dékáni kollégiumhoz mint illetékeshez
tessékelték őket, próbálkozzanak náluk. Bátorításképpen hozzátették, a
felvételi tájékoztatón utólag változtatni nem lehet.

Az ügynek lendületet adott, amikor kiderült, ennek a
fele sem igaz: a felvételi központ január 27-én egész oldalas hivatalos
kiegészítést tett közzé a Népszabadságban.

Kiss Anna, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium
filozófiatanára, akit a Magyar Filozófiai Társaság a középiskolai
filozófiaoktatás ügyeinek intézésével bízott meg, áprilisban lépett.
Kérelemmel fordult a fent említett dékáni kollégiumhoz, amelyben
„visszaigényelte” a filozófia tantárgy jogait, és kérte, minősítsék a
filozófia érettségi vizsgatárgyat újra felvételi pontszámot érő
tantárggyá.

– Törvénytelen volt az
eljárás, amely megfosztotta jogaitól a filozófiát – mondja Kiss Anna. –
Azzal, hogy törölték a felvételi tárgyak sorából, értéktelenné tették a
tárgy érdemjegyeit. Nem válhat ponttá sem a tanulmányi versenyeken elért
eredmény, sem az érettségi erőfeszítés. Ha veszni hagyjuk a filozófiát,
még jobban elszürkül a magyar közoktatás. Most is csak panelekben
tudnak gondolkodni a gyerekek. Nehéz ránevelni őket arra, hogy mondjuk,
Pitagorasz nemcsak matematikus. Logikát sem tanulnak, és sosem tudják
meg, ki volt igazából Arisztotelész.

A levelezés végére nemhivatalos örömhír tett pontot –
átmenetileg. Májusban értesült a társaság arról, hogy a filozófia
kivételezett helyzetben visszanyerte eredeti státusát. – Talán 2600 éves
múltja miatt, talán, mert valaha felvételi tárgy volt, talán mert
abszurdnak találták, hogy a szabad bölcsészet képzési ág felvételije
filozófia nélkül zajlik – tűnődik Kiss Anna.

Később kiderült, a „pontosítás” lehetőségére nemcsak
ők, mások is aspiráltak, például a média szak jogvédői. Hiába.

De a filozófusok öröme is
tiszavirág-életűnek bizonyult. A dékáni kollégium szeptember 27-i ülésén
megváltoztatta korábbi döntését. Mégiscsak maradt a magyar és a
történelem érettségi felvételiként a szabad bölcsészet szakra. –
Meggondolták magukat. Úgy látszik, még sincs semmi köze a bölcsészetnek a
filozófiához – mondja Kiss Anna. – Ezzel befellegzett a
filozófiaoktatás fejlesztésének. Nem beszélve arról, hogy a diákokkal
szemben is rendkívül diszkriminatív az eljárás: bárki szíve joga, hogy
filozófiából érettségizzen, csak nem ér vele semmit. És nem fog
filozófiából érettségizni.

Az
elmúlt tanévben ennek ellenére is csaknem négyszázan választották
érettségi tantárgynak, és teszik ezt feltehetően jövőre is ennyien.

Az Oktatási Minisztérium évente egy
alkalommal, legkésőbb az augusztus 15-ig közölt adatok alapján hirdeti
ki december 15-ig a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban az
alapképzési szakok szakcsoportjait, az ahhoz tartozó érettségi
vizsgatárgyakat és azok szintjét. Augusztus 15-én pedig még javában úgy
hírlett, a filozófia felvételi tárgy a szabad bölcsészet egyes
szakcsoportjaiban. A dékáni kollégiumot nem fűzi hivatalos viszony az
érintett szervezethez, nem is értesítették a filozófiai társaságot a
fejleményekről. Az e-mail a bosszantó hírrel egy jóindulatú tanulmányis
hölgytől származott. Mert ő – mint írja – kötelességének érezte időben
tájékoztatni a kárvallottakat arról, hogy a kollégium mégsem kívánja
bővíteni a felvételi tárgyak körét a filozófiával.

A filozófiáért kardoskodók értetlenül állnak a
fejlemények előtt. Az egész hercehurca – amiről a gyerekek egyelőre mit
sem tudnak – szerintük nem más, mint a bürokratikus nehézségek
kikerülése. A tanulni kívánt tárgyhoz passzoló felvételi sem több
javítást, sem több munkaórát, sem pluszköltséget nem jelent. Legfeljebb
formálisan egyszerűbb, ha nem huszonöt tárgyból, csak ötből kell
érettségiket értékelni.