Az
E-folyóirat legújabb számában a magyarországi magyar, és a Múlt-kor a
Szlovákiában használatos szlovák nyelvű középiskolai
történelemtankönyvek összehasonlító jellegű bemutatására tesz
kísérletet.

Összehasonlító jellegét
az adja, hogy nem kívánunk ítéletet mondani vagy véleményt nyilvánítani a
felvetett kérdésekben; ehelyett az olvasói véleményalkotást úgy
kívánjuk elősegíteni, hogy bemutatjuk, az adott kérdéskörről a szlovák
mellett miként írnak a magyar középiskolai
történelemtankönyvekben.

A Kollai István által
jegyzett tanulmányban felfedezhetjük, hogy az államalapítás és az első
világháború közt eltelt kilencszáz
év eseménytörténete mindkét oldalon hasonló a 19. századig; a
19. században már mindkét fél a saját
nemzetté válásának folyamatára koncentrál. De ez nem azt
jelenti, hogy az együttélés „első nyolcszáz éve” azonos lenne szlovák és
magyar olvasatban: komoly súlypontbeli különbségek és tartalmi
szembenállások vannak.

Míg a szlovák narratíva a
történelmi Felső-Magyarországra fókuszálva mutatja be ezeknek az
évszázadoknak a történelmét, a magyar narratíva az egész országra
fókuszál, a nemzetiségek „államalkotó” szerepe pedig marginális marad.
Tartalmi szembenállásnak tekinthető az, hogy a szlovák narratíva már a
10. századtól kezdve tud a szlovák nemzetről, a magyar pedig inkább csak
a középkor végétől. Nem szólva arról, hogy míg a Kárpát-medence nemzeti
történelme magyar megközelítésben a 10. században kezdődik, addig
szlovák megközelítésben már a 7. századtól.

A 19.
századi történelem szlovák és magyar olvasatában még több a súlypontbeli
különbség: a politikatörténet kapcsán mindkét oldal a saját nemzetté
válására fókuszál. Emellett tartalmi szembenállásnak tekinthető az
1848-as szlovák katonai akciók fontosságának különböző
megítélése.

A 20. század kapcsán a legegyértelműbb
tartalmi szembenállásnak a két
világháború közti Csehszlovákia, különböző megítélése
tekinthető. Máshogy ítéli meg a két oldal a magyar
revíziós aktivitást is.

Mindemellett azt
is láthatjuk, hogy a történelem szlovák
és magyar narratívája különböző fogalomkészlettel dolgozik.
Nehéz elképzelni, hogy a szlovák és magyar történelmi narratíva
egymástól eltérő pontjairól konstruktív vitát lehessen folytatni
anélkül, hogy a másik fél által használt terminológia helyessége vagy
helytelensége szóba ne kerüljön. Az pedig, hogy a
történelmi nevek írásmódja is jelentősen eltér, már sok
tekintetben nyelvpolitikai, emlékezetpolitikai problémának
tekinthető.

Magyar és
szlovák tankönyvek a legújabb E-folyóiratban