A fiatalok nagy része nincs tisztában a parlament, a kormány
vagy az ellenzék fogalmával. Az Egylet elnöke a FigyelőNetnek
nyilatkozott.

A FigyelőNet által
megkérdezett szakértők szerint ez az érdeklődésük hiányával indokolható.
Az első szavazók így korlátozott ismeretekkel járulnak az urnákhoz,
ezért különösen befolyásolhatóak. A kutatás öt megyére és Budapestre
terjedt ki, a kérdezők – döntően szakmai gyakorlatukat teljesítő
szociológushallgatók – pedig gimnazistákat, szakközépiskolásokat és
szakiskolásokat egyaránt megkérdeztek. Az adatfelvételt nehezítette az
iskolák közönyössége és értetlensége – mondták az Iskola és
demokrácia-felmérés kérdezői. Állításuk szerint sok igazgató még a
kérdőívet sem olvasta el. Más intézményekben ezzel szemben nemcsak a
vezetők olvasták, hanem megvizsgáltatták a jegyzővel is, jogszerű-e a
kérdéssor. Egy vidéki református középiskolában pedig kivetették azt a
kérdést, hogy mit tenne a fiatal, ha kiderülne, hogy egy osztálytársnője
terhes. Sok intézményben úgy reagáltak az igazgatók, hogy nekik nem
szabad a politikát beengedniük az intézménybe, annak ellenére, hogy a
feltett kérdések nem vonatkoztak politikai irányultságra, sem
pártpolitikára. A tanárok mellett a diákokkal is voltak problémáik a
kutatóknak. A fiatalok közül néhányan nem voltak tisztában az etnikai
kisebbség fogalmával, de olyan is volt, aki visszakérdezett: a
civilszervezet olyan, mint a „binladen”? 

Az Iskola és demokrácia című felmérés során hétezer
kilencedik és tizenegyedik évfolyamos középiskolást kérdeztek meg arról,
mit jelent számukra a demokrácia és hogyan viszonyulnak a politikához. A
megkérdezettek alig fele ismeri az alkotmány tartalmát és közel
ugyanennyien vannak tisztában olyan politikai fogalmakkal, mint
kormánypárt vagy ellenzék. Mint a legtöbb kérdésben, itt is a
gimnáziumban tanulók bizonyultak tájékozottabbnak: hetven százalékuk
tudta, hogy az MSZP kormánypárt és kétharmaduk, hogy a Fidesz ellenzéki.
A MIÉP és a Magyar Demokrata Fórum helyzetével viszont jóval kevésbé
voltak tisztában. „Szomorú ez az eredmény, a szakmának le
kell vonnia a következtetéseket. Igaz, hogy a megkérdezett diákok minden
bizonnyal tanulmányaikban még nem jutottak el a jelenkorig” – mondta a
FigyelőNetnek Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE)
elnöke. Szerinte a történelemtanár egyik feladata, hogy kapcsolatot
teremtsen a múlt és a jelen között, az athéni demokrácia tanításakor
például essék szó arról, hogyan működik ma a
demokrácia.

„Az MSZP a
kormánypárt, hozzá tartozik az SZDSZ, a Fidesz az ellenzék” – adta meg a
választ Jámbor Ildikó a FigyelőNet azon kérdésére, kik vannak a
Parlamentben. A tizenkettedikes diák iskolájában nincs társadalomismeret
óra, és nem is szoktak politikáról vagy pártokról beszélgetni.
„Történelemórán, és néha filozófián felmerül egy-két régebbi párt neve,
de főleg az egymáshoz való viszonyukat tanuljuk, nem az aktualitásokat” –
mondta a győri lány. A miskolci Baross Gábor Szakközépiskolában heti
egy társadalomismeret óra van. „Az alkotmányról, a parlamentről, a
kormányról is tanulunk, de engem nem köt le a téma” – mesélte Békevári
Alexandra a FigyelőNetnek. A végzős lány elmondta, Jó polgár nevű
tantárgyuk is volt, de legtöbbször történelmet tanultak rajta, viszont
jogi ismeretek órán beszéltek a Parlament összetételéről. Az
állampolgári ismeretek tanítása kötelező, az viszont az iskola
tantervétől függ, hogy ezt történelem vagy társadalomismeret órán
teszik-e meg. „Társadalomismeret szakos tanár kevés van, rendszerint
történelemórán kerülnek szóba a pártok vagy az alkotmány” – mondta
Miklósi László.

A diákoknak százas
skálán kellett osztályozniuk, mennyire tartják fontosnak a demokráciához
például a többpártrendszert vagy a törvény előtti egyenlőséget. Ez
utóbbi kapta a második legtöbb pontot, a lista élére azonban a magánélet
tiszteletben tartása került. Az egyesülési szabadság csak kilencedik
lett, de még ez is megelőzte a kisebbségi jogok érvényesülését és a
többpártrendszert. Utóbbi ötven pontot is alig kapott. Arra a kérdésre,
mi várható el egy magyar állampolgártól, a legtöbben azt válaszolták,
tartsa be az ország törvényeit, és ismerje a magyar kultúrát. Ennél
kevésbé tekintik fontosnak a választásokon való részvételt: a
szakiskolások mindössze 53 pontot adtak erre a százas
skálán.

A gimnazisták többet
beszélgetnek otthon, mint a szakiskolások, de a leggyakoribb témák
ugyanazok: az iskolai élet, és a másik nem, miközben pártokról vagy az
adózásról a szakiskolások alig húsz százaléka kérdezi szüleit. A
komolyabb témák is családon belül maradnak, a megkérdezettek többsége a
szülőkkel vagy rokonokkal beszélget politikáról, az osztálytársakkal
viszont mindössze 13 százalékuk. „A szüleim szoktak egymással
politizálni, de én nem szólok bele, nincs véleményem” – mondta a győri
lány. A miskolci Békevári Alexandra pedig barátja édesapjával beszélget
néha az aktuális közéleti témákról. Politikai pártba azonban egyikük sem
lépne be.

A kutatás szerint viszont
a fiatalok egy része szívesen tagja lenne valamilyen szervezetnek,
leginkább hagyományőrző vagy környezetvédő csoportnak. Bár politikai
pártban a hétezer megkérdezett nyolc százaléka részt venne, ténylegesen
csak 0,3 százalék a párttagok aránya. A politikai aktivitás sokkal
nagyobbnak bizonyult, amikor a választási kampányról kérdeztek a
kutatók. A középiskolások harmada segítené valamelyik párt kampányát
szórólapozással, de 13 százalékuk letépkedné a plakátokat is, és részt
venne gyűlések szervezésében.

Mindkét, lapunk által megkérdezett lány első
szavazóként vesz részt a választáson, és fel sem merül bennük, hogy
otthon maradjanak. „Kötelességem, hogy szavazzak, még ha nem is tudok
annyit” – mondta a győri középiskolás. Jámbor Ildikó hozzátette, még nem
tudja, kire fog szavazni, úgyhogy majd utánanéz a pártoknak és
céljaiknak az interneten. Vele szemben Békevári Alexandra már
eldöntötte. „A környezetemben szinte mindenki erre a pártra fog
szavazni, a nővérem is azt mondta, hogy ők jók. De azért még fogunk
erről beszélgetni.” A TTE elnöke szerint társadalmi összefogás és a
civilszervezetek segítsége is kell ahhoz, hogy az első szavazók
tájékozottak legyenek. „Az iskolának is van feladata e kérdésben, de
nagy a média felelőssége is, hiszen elsősorban tévéből és internetről
tájékozódik ez a korosztály” – mondta Miklósi László.

A tanulók érdektelenségét jól mutatja, hogy körükben
még az átlagnál is alacsonyabb a részvételi hajlandóság: a Szonda Ipsos
legfrissebb adatai szerint például míg a teljes népesség körében 54
százalék menne el szavazni, addig a 18 és 22 éveseknek (tehát az első
szavazóknak) csupán 37 százaléka. „A fiatalok 17-18 évesen fordulnak
csak a politika felé, az egész hozzáállásuk csak ezt követően alakul ki.
Több tényező is befolyásolja őket a döntésükben: a kortárscsoport –
ahol rendszerint nem téma a politika –, az iskola, és a család. Fontos a
média szerepe is, ez a korosztály azonban nem olvas napilapokat, a
televízió szórakoztató műsoraiból és a bulvársajtóból tájékozódik,
ami  kevéssé orientálja őket politikailag” – mondta Juhász
Attila, a Political Capital elemzője a FigyelőNetnek.

A kortárscsoport fontosságát
hangsúlyozta Nagy Sándor iskolapszichológus is. „A kamaszok
értékátadásában döntő szerepe van a hasonló korú, érdeklődésű,
beállítottságú fiataloknak. Ebben a korban a barátok, osztálytársak
véleménye még a családét is felülírhatja, hiszen a kamaszkor jellemzője a
tekintéllyel való szembefordulás” – mondta az iskolapszichológus a
FigyelőNetnek. Hozzátette: a pedagógusoknak is kiemelkedő szerepük van a
kamaszok világképének kialakításában. A Political Capital elemzője
szerint azonban a kutatás megmutatta az oktatás hiányosságait is: kevés
tudást biztosít a diákoknak a politikáról. A botrányok miatt ugyanis a
legtöbb iskolától tudatosan távol tartják a politikát.

Ezt támasztja alá Szigetvári
Barbara, a miskolci Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó
Szakközépiskola és Szakiskola angoltanára is. Véleménye szerint nagyon
befolyásolható a középiskolás korosztály. „Az én osztályomban ráadásul
szinte senkit sem érdekel a politika, csak az egyetlenegy fiút. A
legtöbben mégis elmennek szavazni. Lehetne javítani a helyzeten, ha
behívunk egy politológust, csak nehéz találni olyat, aki nem tartozik
egyik oldalhoz sem. Azt ugyanis nem szeretném, hogy kampányoljon. Most,
hogy elkezdődik a kopogtatócédulák gyűjtése, én is el fogok beszélgetni
az osztállyal arról, mi is ez” – mondta a pedagógus lapunknak.
Hangsúlyozta: iskolájában a tanárok nem kampányolnak az órákon, nem
merik, nehogy baj legyen belőle. „Persze előfordul, hogy elejtenek
egy-két megjegyzést, de nem mondják a diákoknak, kire szavazzanak” –
mondta a tanárnő.