Az
országos sztrájk hatásai igen eltérőek lehetnek egyes megyékben, egyes
településeken. Ezért egységes miniszteri intézkedés kiadása nem
célszerű. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján minden
iskolaigazgató mérlegelheti, hogy az irányítása alatt lévő iskolában az
érintett napon megtarthatók-e a tanítási órák. (Forrás: OKM)

Ha a sztrájk miatt az
iskola, óvoda, kollégium alkalmazottai nem, vagy csak késve érkeznek be a
közoktatási intézménybe, a távolmaradást igazolt távolmaradásnak kell
elfogadni, azonban a pedagógusok arra a napra tervezett kötelező tanórai
foglalkozásait a tanítási időkeret teljesítésébe nem lehet beszámítani.
A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó előzetes
egyetértésével dönthet úgy is, hogy a sztrájk miatt kiesett tanítási
(foglalkozási) órákkal az érintett pedagógusok tanítási időkeretét
csökkenti.

Abban az esetben, ha az
iskolában a pedagógusok kapcsolódnak a sztrájkfelhíváshoz, az
igazgatónak ugyancsak mérlegelnie kell azt a kérdést, hogy el kell-e
rendelnie a rendkívüli tanítási szünetet. Mivel a sztrájkról szóló
törvény munkaviszonyra vonatkozó szabály, a jogszerű sztrájkban
résztvevő pedagógus tanítási időkeretét csökkenteni kell a Kt. 1. sz.
melléklet Harmadik rész II/6. pontja, valamint az Mt. 151. § (2) bek. g)
pontja alapján. Ugyanakkor a sztrájk-törvény szerint a dolgozót a
sztrájk miatt kiesett munkaidőre díjazás nem illeti meg. Amennyiben a
sztrájk vagy a sztrájkban való részvétel nem jogszerű, a tanítási
időkeret nem csökkenthető.

Abban a
kérdésben, hogy a sztrájk – illetőleg az abban való
részvétel – jogszerű vagy jogsértő-e, a bíróság
dönt.