Évek óta
listavezető a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium a
középiskolák rangsorában, de nagyon jönnek fel a megyei jogú városok
iskolái is. (Forrás: Eduline)

Idén
például a felsőoktatásba bekerülők arányát tekintve második helyen a
debreceni KLTE Gyakorló Gimnáziuma végzett, a harmadik pedig a győri
Révai Miklós Gimnázium lett.

A
gimnáziumok rangsorát hagyományosan a Köznevelés című oktatási hetilap
teszi közzé minden évben. A szempontrendszer évek óta ugyanaz, eszerint a
következő kategóriákban mérik az intézményeket: felsőoktatási felvételi
arányok, sikeres nyelvvizsgát tevők aránya, az országos középiskolai
tanulmányi versenyeken elért eredmények, illetve a felvételi vizsgákon
résztvevők érettségi átlagpontszámai alapján. A nyelvvizsgákat a sikeres
felvételizők körében számolják, ebbe a rangsorba viszont nem számítanak
bele a nemzetiségi, illetve a két tanítási nyelvű
gimnáziumok.

A mérésekbe az iskolák
2004 és 2008 közötti eredményei kerültek beszámításra, így öt évre
visszamenőleg lettek kialakítva a pontszámok. Fontos tudni, hogy külön
listákban szerepelnek a szakközépiskolák, és az ún. vegyes intézmények
is (amelyek egyszerre szakközépiskolák és gimnáziumok is), ezek tehát
önálló mérés tárgyát képezik.

Kimagasló fővárosi fölény figyelhető meg az Országos
Középiskolai Tanulmányi Versenyek eredményeit böngészve, hiszen itt azt
találjuk, hogy míg a Fazekas a maga 1305 pontjával gyakorlatilag
verhetetlen, és a dobogó másik két helyén is patinás budapesti
gimnáziumok állnak: második a Radnóti Miklós Gimnázium 673 ponttal, míg
harmadik az Apáczai Csere János Gimnázium 297 ponttal. A lista
felállításához szintén az elmúlt öt év eredményeit vették figyelembe,
összesen 4279 versenyző helyezéseit rangsorolták.

A nyelvvizsgát szerzők arányát tekintve a győri
Kazinczy Ferenc Gimnázium viszi a pálmát, amelyet a szintén győri Révai
Miklós Gimnázium követ, és csak harmadik a budapesti Eötvös József
Gimnázium. A dobogós helyek közötti százalékos különbség persze
gyakorlatilag elhanyagolható, érdemes azonban megfigyelni a
pontszámokat: az első helyezett 98,3 százalékot kapott, míg a második és
a harmadik 96,8, illetve 96,2-t. Ez lefordítva annyit jelent, hogy
szinte mindenki, aki ezekből az iskolákból a felsőoktatásban tanul
tovább (márpedig láthatjuk azt is, hogy ez majdnem az összes végzős
diákra vonatkozik), már a bejutás pillanatában rendelkezik legalább egy
érvényes nyelvvizsgával.