• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Középiskolai felvételi az adatok tükrében
2010. március 2. kedd, 0:00

Pár
napja nyilvánosak a középiskolai felvételi összesített adatai. A több
mint ötvenezer diák eredményeiből készült összesítés alátámasztja a
heves érzelmekkel kísért vélekedéseket: az idei felvételi teszt valóban
rosszul mért. (Forrás: Kölöknet)

Az
Oktatási Hivatal – talán éppen a Kölökneten is lecsapódó közhangulatnak
engedve – idén közzétette nemcsak az összesített felvételi pontszámokat,
mint a korábbi években, hanem külön a matematikát és a szövegértést,
sőt, visszamenőleg a korábbi évekre is hozzáférhetővé tette ezeket az
adatokat. Ezt kifejezetten pozitív fejleményként
értékeljük.


Nézzük hát, mit mutatnak
az adatok!


Nem tudtuk például
megválaszolni azt a kérdést előzőleg, vajon a korábbi években is
előfordult-e, hogy a matematika ennyivel rosszabbul ment a
nyolcadikosoknak. Azt láthatjuk, hogy eddig minden évben jobbak voltak a
magyar eredmények, de míg tavaly az átlageredmények között 5 pontnyi
különbség volt, idén 19. Hasonlóan nagy volt viszont a különbség
2007-ben a nyolcosztályos gimnáziumba felvételiző negyedikesek esetében,
és akkor is a matematika teszt volt sokkal nehezebb a diákok
számára.


Az alábbiakban a Hivatal
megállapításaihoz hozzáfűzzük a saját kommentárjainkat, hogy az adatok
értelmezése során segítsünk tisztán látni.


Az Oktatási Hivatal közlése szerint a nyolcadik
évfolyam vizsgadolgozatainak összesített átlageredménye idén jobb, mint
az előző két évé.


Ez nagyon
megnyugtatóan hangzik, ráadásul az adatok tökéletesen alátámasztják.
Valóban így van, de nem is ezzel volt problémánk.


A matematika dolgozatok átlageredménye körülbelül
10%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.


Ez a megállapítás téves. Az átlageredmények körülbelül
10 százalékponttal alacsonyabbak. Ha pontosak akarunk lenni, 12
százalékponttal. Könnyen beláthatjuk, hogy ez a kettő mennyire más: hogy
a hitelem évi 20%-os kamatát 10%-kal emeli meg a bank, akkor 22%-os
kamatot kell fizetnem a továbbiakban, ha viszont 10 százalékponttal,
akkor 30%-ot. Nagyon nem mindegy. Visszatérve a dolgozatokra: ez a
„körülbelül 10 százalék” a valóságban azt jelenti, hogy idén a tavalyi
átlageredmény 73%-át hozták a diákok. Hány százalékkal alacsonyabb ez?
Hát nem tízzel.


A magyar dolgozatok
eredménye – hasonlóan az elmúlt évekhez – minden korosztályban jobb,
mint a matematika dolgozatok eredménye.


Ez igaz, de kérdés, hogy jó-e ez így. Nem éppen azon
kellene munkálkodni, hogy közeledjenek egymáshoz a két teszt eredményei?
Hogy nagyjából annyira legyen egyik is nehéz a felvételizőknek, mint a
másik? Ha már tavaly is könnyebbnek találták a magyart a matematikánál,
idén különösen oda kellett volna figyelniük a
tesztkészítőknek.


A dolgozatok
eredményei lehetővé teszik a jelentkezők közötti kellő
differenciálást.


A felvételi rangsor
az összesített eredmények alapján alakul ki, amely eredmények olyan
gyönyörű harang-görbét rajzolnak, amit tanítani lehetne, azaz ránézésre
szinte tökéletesen normál eloszlásúak. Így a differenciálás tényleg jól
elvégezhető. Ez a magyarázat azonban meglehetősen cinikus. Ugyanilyen
szép eloszlást adna az is, ha a diákokat magasságuk vagy testsúlyuk
alapján rangsorolnák a középiskolába való bejutáshoz. Az, hogy a
kiválasztott mérőeszköz szolgáltatta mérési eredmények kellően szórnak,
önmagában még nem jelenti azt, hogy jól tölti be a
funkcióját.


A pótnapon dolgozatok
írók eredménye alacsonyabb lett.


Ennek az adatnak személy szerint kifejezetten örülök –
természetesen nem a pótfelvételizőket ért hátrány, hanem a felbukkant
összeesküvés-elméletet megdöntése miatt. Mégsem az történt tehát, hogy
bizonyos bennfentesek előre tudták, hogy a pót-teszt könnyebb lesz.
Kevesen írtak csak egy héttel később, és ők is kevesebb pontot értek el
átlagosan, mint a nagy többség.


Mindezek tükrében tökéletesen indokolt a felvételizők
és a szülők vizsgát követő rossz érzése. Reméljük, a tanulságok levonása
nem marad el, és jövőre valóban korrekt mérésen vehetnek részt a
diákok.


(A Kölöknet ígéretet kapott
az Oktatási Hivatal vezetésétől, hogy a szerkesztőség rendelkezésére
bocsátják a felvételi teljes, részletes adatbázisát, így március második
felében szakembereink elvégezhetik az adatok kiértékelését. Terveink
szerint a szakmai értékelés anyagát a munka elvégzését követően a
Kölökneten fogjuk publikálni.)


Sinka
Edit eredeti cikke a Kölökneten
»

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

Alrovatok

A TTE postája

Hírfigyelő

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Batthyány Lajos nyomában

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017