Vita a
felfedező földi maradványai körül
(Forrás: National
Geographic)

Hiába álltak
készenlétben az FBI specialistái, a lipcsei Max Planck Intézet legjobb
antorpológusai és a leghíresebb spanyol genetikusok, elég volt a
csontvázra ránézni, hogy megállapítsák: amiről eleddig többmillió
turista úgy hitte, hogy Kolumbusz Kristóf földi maradványai, az bizony
legjobb esetben is csak egyik fiának a csontváza
lehet.

Noha a tudósok egyre komolyabb nyomást gyakoroltak
annak érdekében, hogy kiderítsék, valóban Kolumbusz csontjait őrzik-e a
sevillai Santa Maria katedrális egyik sírjában, sokáig úgy nézett ki,
hogy a katedrális és a spanyol katolikus egyház nem engedélyezi
Kolumbusz sírjának felnyitását. Álláspontjuk szerint ezzel csak az
elhunyt lelki békéjét zavarnák meg. A katolikus egyház végül kötélnek
állt, és engedélyezte az exhumálást – talán önmaguk és még több európai
turista legnagyobb sajnálatára. A spanyol katolikus egyházat Marcial
Castro Sanchez, neves spanyol történésznek sikerült meggyőznie, hogy
tegyenek pontot az évszázados vitára a tudomány segítségével. Az
exhumálási projekt vezetője a világ minden tájáról gyűjtötte össze a
legkiválóbb tudósokat annak kiderítésére, hogy valóban Sevillaban
nyugszik-e Kolumbusz.

Az FBI
specialistái, a lipcsei Max Planck Intézet antropológusai és a
leghíresebb spanyol genetikusok álltak készenlétben a sír fenyitásakor –
végül azonban egyáltalán nem volt rájuk szükség. A projekt vezetője,
Castro Snachez már az első pillantást követően megállapíthatta, hogy a
koporsóban rejlő csontváz nem Kolumbusz Kristófé. „A most megtalált
holttest egy 40-45 körüli, nem túl izmos férfinak a holteste. Kolumbusz
ezzel szemben egy erős és komoly izomzattal bíró ember volt, aki kb.
55-60 éves korában halt meg” – nyilatkozta Castro Sanchez a brit
Guardian-nek. A DNS-vizsgálatokra ugyan még nem került sor, de Castro
Sanchez ennek ellenére meg van győződve róla, hogy Sevillában Kolumbusz
egyik fiának holtesttére bukkantak.

De akkor vajon hol nyugszik Kolumbusz Kristóf? A
Dominikai Köztársaság fővárosának vezetői szerint most már végre semmi
kétség nem férhet hozzá, hogy bizony náluk. Több mint egy évszázada
vitázik ugyanis egymással Sevilla és Santo Domingo Kolumbusz végső
nyughelyéről. Mindkét város komoly turisztikai látványosságai közé
tartozott a sír, így aztán sem az amerikai, sem pedig az európai
kontinens turistáinak nem kellett túlzottan sokat utazniuk ahhoz, hogy
meglátogathassák Kolumbusz sírját.

Mostantól azonban az öreg földrész utazóinak ugyancsak
nyakukba kell venniük lábaikat, ha a valódi nyughelyhez akarnak
zarándokolni.

Már ha egyáltalán
valóban a Dominikai Köztársaságban van a nagy felfefedező végső
nyughelye. Úgy tűnik ugyanis, hogy a kérdésre biztos választ még mindig
nem kaphatunk, mivel most a santo domingói hatóságok nem engedélyezik a
hatalmas Kolumbusz emlékmű alatt található sírkamra felnyitását. A
mítosz tehát, amelyet persze más városok is szeretnek magukénak tudni,
most egy újabb helyen élhet tovább.

Bár életében megtett utazásai során kissé eltévedt
Kolumbusz, elveszni soha nem veszett el. Másként alakult viszont sorsa
halála után. Az 1506-ban, Valladolid-ban elhunyt felfedező holtteste
mindössze három évet nyugodhatott az észak-spanyol városban, amikor is
átkerült Sevillaba. Egy ifjúkornyi időt eltöltve, 1537-ben pedig innen
is továbbált, egészen pontosan hajózott. Ekkor ugyanis a mai Dominikai
Köztársaság fővárosába, Santo Domingóba vitték át végrendeletében leírt
kérésére, és helyezték még mindig nem végső nyugalomba. 1795-ben, amikor
a spnyolok átadták a területet a franciáknak, a nagy hajós csontjai
átkerültek Kubába, ahonnan viszont 1898-ban szintén ki kellett vonulniuk
a spanyoloknak. A sevillai-ak állítása szerint ekkor vitték „haza”
Kolumbusz csontjait a dél-spanyolországi városba, ám úgy tűnik, hogy a
kubai függetlenségi harcok olyannyira megzavarhatták a spanyolokat, hogy
nem a megfelelő csontvázat vették magukhoz. Bár Kuba egyelőre nem
állítja, hogy Kolumbusz holtteste a szigeten van, soha nem lehet tudni,
hogy mikor fordul élesre a helyzet.

Jelenleg tudósok mégis inkább amellett érvelnek, hogy a
santo domingói sírhelyet kellene megvizsgálni. Hogy erre mikor kerülhet
sor, azt nehéz lenne megjósolni, hiszen a turizmusban ott is sok pénz
forog. Egy pár évtizedig így most minden valószínűséggel Santo Domingo
húzhat hasznot a világjáró mítoszából.

Eredeti
cikk