A
mesterképzésekre jelentkezők kari listáját elemezve kirajzolódik, a
legnépszerűbb első két kar az összejelentkezői létszámot tekintve is az
első helyet elfoglaló intézmény, az ELTE két kara, a Pedagógiai és
Pszichológiai Kar, illetve a Bölcsészettudományi Kar lett. (Forrás:
Edupress)

A tíz legkedveltebb
mesterképzést meghirdető kar között hét nagyobb egyetem, illetve egy
főiskola szerepel – derül ki az Educatio Kht. Felsőoktatási Műhelye
által készített elemzésből.

A
mesterképzések kari tízes toplistáját tekintve két intézmény, az ELTE és
a Szegedi Tudományegyetem szerepel két karral, a többi helyezést is
nagyobb egyetemek, a Corvinus, a Gödöllői Szent István, a pécsi, a
debreceni és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerezte
meg, mindössze egy főiskolai kar, a Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző
Kara került fel a listára, a nyolcadik helyet elfoglalva.
Az
első helyes jelentkezéseket tekintve kiemelkedő helyen szerepelnek a
tanár szakos mesterképzések, több mint 4000 felvételiző a tanárszakok
valamelyikét jelölte meg első helyen jelentkezési lapján. Ez hatással
van a karok népszerűségi rangsorára is, a tanár szakos mesterképzések
jelentkezéseit vizsgálva látszik, hogy a régen tanárképző főiskolai
karokként működő egyetemi karok, illetve a bölcsészettudományi és
természettudományi karok lettek a listavezetők.

A tanárképzésre benyújtott első helyes jelentkezések
alapján az első három legnépszerűbb karban két főiskolai is szerepel, az
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karát a Nyíregyházi Főiskola
Pedagógusképző Kara, majd az Eszterházy Károly Főiskola
Bölcsészettudományi Kara követi.

A
szakos megjelöléseket tekintve, a tanár szakos mesterképzéseket külön
vizsgálva az angoltanári képzés vezeti a listát több mint 500 első
helyes megjelöléssel, amit a magyartanári szak követ. Harmadik helyen
áll a történelemtanári képzés, de az első tíz legnépszerűbb tanárképzési
szak között szerepel a némettanári képzés is. A tanár szakos
jelentkezések a pedagógus képzési terület jelentkezői létszámát növelik,
a jelentkezések szakos bontásából azonban egyértelműen kiolvasható, a
legtöbb tanár szakos jelentkező a bölcsészettudományi (az első helyes
jelentkezők 48 százaléka), a természettudományi (16 százalék), illetve
informatikai, sporttudományi vagy művészetközvetítési (6-7 százalék)
területhez kapcsolható mesterképzési szakon kíván
továbbtanulni.

A mesterképzéses
jelentkezések tudományterületi megoszlása a pedagógiai képzési terület
mellett a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi és a
társadalomtudományi képzési terület dominanciáját mutatja. Ez a négy
nagy képzési terület vonzotta a mesterképzésre jelentkezők csaknem
háromnegyedét. A hivatalos tudományterületi besorolásától eltérően
vizsgálva a tanár szakos jelentkezések képzési területek közti
megoszlását, tehát a különböző tanár szakos mesterképzéses jelentkezések
tudományterületi megoszlását nézve, így a magyar, történelem,
nyelvszakos jelentkezéseket a bölcsészettudományi területhez sorolva még
maghatározóbb szerepet kap a bölcsészettudományi képzés, ilyen
tekintetben a jelentkezők csaknem egyharmadát vonzza. Szintén ezzel a
szisztémával vizsgálva a természettudományi terület is a jelentkezések
tíz százalékát szerezte meg.

A
tanári mesterszakok után a második legnépszerűbb mesterképzési szak az
emberi erőforrás tanácsadó képzés lett. Harmadik helyen a nemzetközi
tanulmányok, majd a vezetés és szervezés, illetve a
vállalkozásfejlesztés szak áll. Utóbbi kettő a tavalyi meghirdetések
során is az élmezőnyben foglalt helyet, a második és harmadik helyen
állt. Mivel a tavalyi mesterképzésre jelentkezők 76 szakból
választhattak az idei 164 szakkal szemben, a szakos preferenciákból nem
érdemes különösebb összefüggéseket levonni, érdekesség azonban, hogy míg
a fent említett két szak megőrizte az előkelő helyét a több mint
kétszeres kínálatban, addig például a sokáig elitképzésként számon
tartott Master of Business Administration (MBA) képzés a tavalyi 5.
helyről a 20. helyre csúszott vissza.
Érdemes megemlíteni
továbbá, hogy az osztatlan képzésként megmaradt jogász, általános orvos,
fogorvos, gyógyszerész szakok mesterképzésekben betöltött részesedése
nem mutatható ki egyértelműen, hiszen az ezekre a képzési területekre
jelentkezők automatikusan a mesterképzésnek megfelelő végzettséget
kapnak. Azoknak a szakoknak a népszerűsége azonban, amelyek mégis
osztott képzési rendszerűvé alakultak a jogi, orvos- és
egészségtudományi képzési területeken belül, nem mutatják arányosan a
területek jelentkezői népszerűségét.

(www.edupress.hu)