Európa-szerte
a romák a leghátrányosabb helyzetű kisebbség, miközben integrációjukra
eurószázmilliókat költöttek a tagországok. A maroknyi sikertörténet
azonban bizonyítja, hogy van kiút – olvasható a Figyelőben.

Hangos füttyszó és tüntető kivonulások kísérték
Eugenia Maria Roccella beszédét Brüsszelben a szeptemberi első Európai
Roma Csúcson, miközben az olasz munkaügyi, egészségügyi és
szociálpolitikai államtitkár éppen azt próbálta ismertetni, milyen jó
példával jár elől országa a romák integrációja terén.


Többen hatalmas ujjlenyomattal és Against Ethnic
Profiling (az etnikai megkülönböztetés ellen) felirattal ellátott
pólóban tiltakoztak amiatt, hogy a római kormány ujjlenyomat-vétellel
kívánja regisztrálni a romákat helyzetfelmérés címén. Eközben civil
szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy roma közösségeket a
tömegközlekedéstől és a közműhálózattól elvágott táborokba, például a
Róma közelében fekvő Castel Romano konténertelepre költöztették úgymond
„lakókörülményeik rendezése érdekében”.

[…]

A spanyol példa
azonban azt mutatja, hogy papírmegsemmisítővel feldarabolható,
porszívóval eltüntethető vagy locsolócsővel egyszerűen lemosható a
születessél járó skatulya. Ezek a képek a Beskatulyázva elnevezésű
reklámkampányból származnak, amelyek a foglalkoztatással megszerezhető
egyenlőséget hirdetik Spanyolországban.

A
kifejezetten a romák munkavállalását segítő Acceder program keretében a
médiakampány mellett mediátorok egyénre szabott tanácsadással segítik a
dolgozni vágyókat a több mint 60 városban működő irodákban, illetve –
„házhoz szállítva a lehetőségeket” – az otthonaikban is felkeresik a
jelentkezőket, bevonva a családokat is. Közben az irodákban folynak a
továbbképzések, folyamatosan gyűjtik az állásajánlatokat, s rendszeresen
publikálják a foglalkoztatás alakulásának eredményeit. A legutóbbi
közlések szerint az ezredforduló óta 36 ezer, fele részben mindössze
általános iskolai végzettséggel rendelkező roma került kapcsolatba az
irodákkal, akik közül 23 ezer főnek találtak
munkát.

„A siker titka az, hogy az Acceder
kifejezetten a romáknak szóló komplex csomag, egyénre szabott
intézkedésekkel és folyamatos monitoringgal” – magyarázta a Figyelőnek
Isidro Rodriquez, a programot irányító Fundación Secretariado Gitano
vezetője. A Nyugat-Európa legnagyobb, 800 ezer fős roma közösségét
felmutató ibériai országban azonban még így is „csak” a gitanók 50
százaléka foglalkoztatott, miközben 10 aktív, nem roma spanyolból 8
munkavállaló.

Az Acceder mégis az európai
roma-integrációs politika mintagyereke, amely akkor is előkerült, amikor
2008 júliusában az unió az úgynevezett legjobb gyakorlatok (best
practice) tárát nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság által jegyzett
tanulmány formájában. Az összesítés célja egy esetleges közös
felzárkóztató politika, egy európai roma stratégia megalapozása, miután
az unió ez év elején felismerte, hogy a megoldást a nemzeti hatáskörön
túlmutató intézkedéscsomagban kell keresni. Azonban kétséges, hogy ehhez
elegendő alap-e a jó példák felsorakoztatása ebben a formában, mivel
azok nem minden esetben általánosíthatók, és nem mindig tükrözik a
valóságot.

[…]

A szegregáció megszüntetése Mohácsi Viktória liberális
európai parlamenti képviselő, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa kisebbségi
fórumának elnöke szerint a többségi társadalom felelőssége. „Nem a romák
akarták, hogy a gyerekeiket tömegesen fogyatékossá nyilvánítsák” –
mondja Mohácsi, aki a kérdést a szegregációt elítélő törvényekkel és
átfogó európai stratégiával oldaná meg. Az Európai Roma Csúcson
felszólaló Soros György a számos roma projektet felkaroló Open Society
Institute alapítója e tekintetben precedens értékűnek látja az Európai
Emberi Jogi Bíróság tavalyi novemberi ítéletét az úgynevezett
Ostrava-üggyel kapcsolatban. Nyolcévnyi huzavonát követően a strasbourgi
ítélőszék törvényellenes diszkriminációnak nyilvánította 18 roma gyerek
esetét, akiket a csehországi Ostravában speciális, fogyatékosok számára
fenntartott iskolába küldtek. A budapesti székhelyű Európai Roma Jogi
Központ (ERRC) közreműködésének köszönhetően kiderült, hogy a cseh
városban 27-szer gyakrabban utalják a roma tanulókat ilyen
intézményekbe, mint a nem romákat. A BBC egy idei felvétele azonban
rámutatott, hogy a nagy nemzetközi visszhangot kiváltó ostravai ügy
ellenére a cseh tanárok többsége még mindig úgy gondolja: a roma
gyerekek nem képesek beilleszkedni az oktatási rendszerbe, s az idei
Eurobarometer felmérés szerint Csehországban a legerősebb a
romaellenesség. Gabriela Hrabanova, az ország romaügyi tanácsosa a
Figyelőnek elmondta: arra elegendő volt a nemzetközi nyomás, hogy valós
politikai akarat alakuljon ki a helyzet rendezésére, sőt a soron
következő uniós elnökséget betöltő Csehország kiemelt témaként kezelje a
romák integrációját.