A hazai
egyetemek és főiskolák 1956-os forradalomban játszott szerepét jeleníti
meg korhű dokumentumokon, fotókon keresztül a Magyarországi
felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban
címmel kiadott kötet, amelyet szerdán mutattak be a fővárosban. (via
Kultúra.hu)

Gyekvicska Árpád, a
Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke a kötetet ismertetve elmondta: a
könyv szerkesztők által megfogalmazott célja az emlékezés és a
tudományos ismeretterjesztés. A kötettel azt akarták elérni, hogy 1956
része legyen a közgondolkodásnak – mutatott rá.

Az
Osváth Zsolt és Zsidi Vilmos által szerkesztett műben 19, akkor létező
világi egyetem és főiskola dokumentumai szerepelnek. A forradalom
történéseit felidéző dokumentumokon és tanulmányokon, korhű fotókon
keresztül kirajzolódik az olvasó előtt az egyetemi ifjúság szerepe a
helyi forradalmi közösségek, például a nemzetőrség
megalakításában.

1956 forrásai a rendszerváltás után
kerültek nyilvánosságra, ebben a levéltáraknak nagy szerepük volt. A kis
vidéki levéltárak kincseket őriznek, s nagyon fontos, hogy ezek közös
kincsünkké váljanak – mutatott rá Gyekvicska Árpád. A forradalom
történéseit megidézve kiemelte: nem mondható, hogy azokban a napokban az
egyetemi ifjúság egy-egy eszme mögé sorakozott volna fel. Úgy
fogalmazott: „nem csak az események, hanem az emberek is
radikalizálódtak, sok új gondolat került
felszínre”.

Emlékeztetett, hogy a forradalom
leverését követő megtorlás az oktatók és a hallgatók 2-5 százalékát
érintette. Ezenkívül 2700 oktató és hallgató menekült a megtorlás elől
külföldre. Abban az időben mintegy harmincezer nappali tagozatos
hallgató volt. Gyekvicska Árpád azt mondta: „tudatosan megkonstruált,
rafináltan végigvitt megtorlás történt, amely célzottan érintett
társadalmi csoportokat és helyszíneket”.

(Múlt-kor)